Fktv. 2024. 12. 20-ig hatályos állapot
Fktv. 2024. 12. 21-től hatályos állapot
Fktv. 2025. 01. 01-től hatályos állapot
Fktv. 2025. 01. 04-től hatályos állapot
Kormányrendelet 2024. 12. 31-ig hatályos állapot
Kormányrendelet 2025. 01. 01-től hatályos állapot
Kormányrendelet 2025. 01. 16-tól hatályos állapot
39/2024. KIM RENDELET Mikrotanúsítvány 2024. 12. 03-i hatályos állapot

Annak érdekében, hogy a társadalom tagjai meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson, szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére. E célkitűzések elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

1. § (1) E törvényt kell alkalmazni a) a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó, illetve a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy (a továbbiakban együtt: felnőttképző) által célirányosan kompetenciakialakításra vagy -fejlesztésre irányuló és szervezetten megvalósuló – a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe nem tartozó – oktatás és képzés aa) üzletszerű gazdasági tevékenység keretében vagy nem üzletszerű gazdasági tevékenység esetén térítés ellenében vagy a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti felnőttképzési tevékenységként, ab) ingyenesen és a képzésben részt vevő személyekről a felnőttképző által e törvénnyel összhangban, – legalább a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adataira kiterjedően – egyedi azonosításra és annak ellenőrizhetőségére alkalmas módon, bármilyen formában vezetett nyilvántartás mellett, vagy ac) belső képzésként történő megszervezésére (a továbbiakban: felnőttképzési tevékenység), valamint b) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra. (1a) E törvényt nem kell alkalmazni 1. az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó, igazságszolgáltatásban jogszabály alapján közreműködő, illetve ahhoz szakmai tevékenységükkel közvetlenül kapcsolódó más személyek részére ilyen minőségükben jogszabály rendelkezése vagy felhatalmazása alapján történő oktatás, képzés, az egyházi jogi személy, a vallási egyesület által közvetlenül vagy az általuk fenntartott felnőttképző által a vallási tevékenység folytatásával összefüggésben történő oktatás, képzés, 2. a munkavédelemről szóló törvény és a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatás, képzés, 3. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szerinti reintegrációs program keretében történő oktatás, képzés megszervezésére. (2) Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén – ha jogszabály e törvény más rendelkezésének alkalmazását kifejezetten elő nem írja – a felnőttképző kizárólag a 2/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget és – ha a 15. § (1a) bekezdése szerinti kivétel alkalmazásának nincs helye – a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget köteles teljesíteni. Ha a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés tekintetében jogszabály ekként rendelkezik, e kötelezettségeket a felnőttképző helyett a jogszabályban meghatározott hatóság teljesítheti legkésőbb annak a negyedévet követő negyedévnek az utolsó napjáig, amelyikbe a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés befejezésének időpontja esik. A jogszabályban meghatározott hatóság jogosult a felnőttképző 5. § (1) bekezdés b) pontjában és a képzésben részt vevő személy 15. § (1) bekezdésében meghatározott személyes adatát a bejelentés, illetve az adatszolgáltatás általa történő teljesítése céljából az ahhoz elengedhetetlenül szükséges ideig kezelni. (2a) Ha a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés tekintetében az adott jogszabály ekként rendelkezik és a felnőttképző felnőttképzési tevékenység keretében csak olyan jogszabály alapján szervezett oktatás és képzést szervez, amelyhez kapcsolódó a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget a hatóság teljesíti a képző helyett, úgy a bejelentési kötelezettséget a felnőttképző helyett a jogszabályban meghatározott hatóság teljesítheti legkésőbb annak a negyedévet követő negyedévnek az utolsó napjáig, amelyikbe a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés befejezésének időpontja esik. (3) E törvény felnőttképzőre vonatkozó szabályait a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

2. § E törvény alkalmazásában: 1. belső képzés: az olyan oktatás és képzés, amelyet a munkáltató a) nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében, b) – a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés kivételével – összesen hat óra időtartamot meghaladó mértékben, vagy a saját, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás, valamint a munkáltató beszállítójának, illetve a munkáltató által igénybe vett közreműködő foglalkoztatottja (ideértve a kölcsönzött munkavállalót is, ha a munkaerő-kölcsönzésre kötött megállapodás tartalmazza az arra vonatkozó kitételt, hogy a kölcsönvevő vállalja a kölcsönzött munkavállaló oktatását, képzését is) részére szervez. 2. bemeneti kompetenciamérés: a képzés megkezdéséhez szükséges kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a kompetenciáknak, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek, 2a. digitális kollaborációs tér: a tanulmányi rendszerhez és a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerhez rendszerkapcsolaton keresztül kapcsolódó rendszer, amely biztosítani képes legalább az oktatók, az oktatásszervezők és a képzésben részt vevő személyek egyéni vagy csoportos, interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű, digitális online és offline együttműködését, kommunikációját és az oktatással kapcsolatos feladatok komplex kezelését, ideértve többek között az órai, házi, egyéni és csoportos feladatok publikálását, beadását, a beadott feladatok értékelését és online adminisztrációját, 3. előzetes tudásmérés: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni, 4. előzetesen megszerzett tudás beszámítása: a képzésre jelentkező – dokumentummal igazolt – tanulmányainak beszámítása, amelynek eredményeként a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel lehet menteni, 5. felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás: olyan tevékenység, amely a felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatás, képzés egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul, 5a. jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés: jogszabály által valamely tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének, illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltételéül meghatározott olyan oktatás és képzés, amelynek legalább célját, tartalmát és megszervezésének általános feltételeit, továbbá az oktatás, képzés eredményes elvégzésének igazolási módját vagy ahhoz kapcsolódóan szervezett vizsga letételére vonatkozó követelményt jogszabály vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában közjogi szervezetszabályozó eszköz határozza meg, ide nem értve a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe tartozó, valamint a szakképzettségre, szakképesítésre felkészítő oktatást és képzést, 6. képzés megkezdésének időpontja: a képzés első kontaktórájának időpontja, a folyamatban lévő képzésbe bekapcsolódó képzésben részt vevő személy esetében az első kontaktóra időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyagnak vagy résztananyagnak a képzésben részt vevő személy számára történő megküldésének vagy más módon történő rendelkezésre bocsátásának időpontja, 6a. képzés befejezésének időpontja: a képzés utolsó kontaktórájának időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyag vagy résztananyag elsajátítására megállapított utolsó időpont vagy ha a képzés elvégzése meghatározott követelményhez kötött, annak teljesítésének napja, 7. kompetencia: olyan ismeretek, készségek és képességek összessége, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére, 7a. komplex felzárkózási képzés: a személyek társadalmi és gazdasági felzárkózásának részeként a kompetenciafejlesztés, illetve a humán szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása érdekében szervezett képzés, a közfoglalkoztatáshoz és a szociális szövetkezetben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódóan szervezett képzés, a szakképzettséggel nem rendelkezők a társadalmi felzárkózását szolgáló és kompetenciáját fejlesztő képzés, valamint az esélyegyenlőségi mentorok és a helyi esélyegyenlőségi programok készítésében résztvevők képzése, 8. kontaktóra: a képzésben részt vevő személyes jelenlétét vagy – az olyan tanóra kivételével, amely olyan kompetencia átadására irányul, amely kizárólag személyes jelenlét mellett sajátítható el – interaktív és távolléti kapcsolattal vagy zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósuló jelenlétét igénylő tanóra, 9. konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő személy vagy csoport és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely interaktív és távolléti kapcsolattal, továbbá zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel is megvalósulhat, 9a. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés: országos vagy helyi kiterjedésű, kiemelt jelentőségű munkaerő-piaci cél megvalósítása érdekében szervezett és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek alapján a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével a felnőttképzésért felelős miniszter által ilyennek minősített oktatás, képzés, 10. tananyagegység: a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység, 10a. tanulmányi rendszer: a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakgimnáziumok és szakiskolák, a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmények, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézmények, valamint e törvény szerinti felnőttképzők által jogszerűen használt olyan, digitális kollaborációs térhez és zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerhez rendszerkapcsolaton keresztül kapcsolódó oktatási, informatikai rendszer, amely a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe (a továbbiakban: FAR) elektronikusan – az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon – teljesít adatszolgáltatásokat, 10a. tanulmányi rendszer: e törvény szerinti felnőttképzők által jogszerűen használt olyan engedélyezett rendszer, amelyet a nemzeti köznevelésről szóló törvény, a szakképzésről szóló törvény, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tanulmányi rendszerként határoz meg, rendelkezik felnőttképzési modullal, továbbá amely a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe (a továbbiakban: FAR) elektronikusan – az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon – teljesít adatszolgáltatásokat, 11. távoktatás: az oktatásnak az a formája, amelynél a képzésben részt vevő személy a képzési idő több, mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a felnőttképző bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában – különösen személyes megbeszélés, internet, telefon – megvalósulhatnak, a képzésben részt vevő személy önállóan szerzett ismereteit pontosítják, illetve elmélyítik, a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti, 11a. videótartalom-kezelő: a tanulmányi rendszerbe vagy a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerbe (a továbbiakban együtt: képzési rendszerek) integrált streamelési (streaming) technológiával megvalósított mobil használatra is alkalmas videóplatform, amelyben a felhasználó a képzési rendszereken keresztüli egyéni autentikációval éri el a tantárgyaihoz vagy moduljaihoz tartozó videókönyvtárba szervezett – az oktatót, előadót és a prezentációját is megjelenítő – tartalmakat, továbbá amely lehetőséget biztosít a felhasználónak a videótartalomhoz rögzített egyéni és mentésre kerülő jegyzetelésre és a beállított tartalomjegyzék szerinti navigálásra, videókon belül bármely kimondott vagy megjelenített szóra való keresésre, az előadói és prezentációs nézet együttes vagy külön- külön nézetei közötti szabad váltásra, a kiajánlott nyelveken történő feliratozás előhívására, 12. zárt rendszerű elektronikus távoktatás: a képzés olyan formája, amelyben az elméleti képzési ismeretanyag oktatása digitális tananyaggal, videótartalom-kezelővel, továbbá az oktató és hallgató a képzésben résztvevő együttműködése az informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerrel valósul meg, amely során az oktató, az oktatásszervező és a képzésben résztvevő részt vevő hallgató vagy személy közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment- rendszer és a tanulmányi rendszer, 13. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, videótartalom-kezelő által biztosított tartalmat, valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított (akkreditált) zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul és automatikusan rögzíti és értékeli – valamint a tanulmányi rendszer számára rendszerkapcsolaton keresztül közvetíti – a képzésben részt vevő személy képzési programban, annak részét képező tartalmakban regisztrált előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja – a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá a digitális kollaborációs térrel kialakított rendszerkapcsolaton keresztül biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű on-line és off-line együttműködését. 13. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, videótartalom-kezelő által biztosított tartalmat, önellenőrző tesztelést és elektronikus vizsgázást biztosító, valamint az e-könyv (e- book) formátumú kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára online kapcsolattal eljuttató (webböngészőben megjelenítő), a tanulmányi rendszer vonatkozásában minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul és automatikusan rögzíti és értékeli – valamint a tanulmányi rendszer számára rendszerkapcsolaton keresztül közvetíti – a képzésben részt vevő személy képzési programban, annak részét képező tartalmakban regisztrált előrehaladását, ellenőrző és vizsgakérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja – a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá a digitális kollaborációs térrel kialakított rendszerkapcsolaton keresztül biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű online és offline együttműködését, amelyet úgy szükséges kialakítani, hogy minden kliensének, felhasználói felületének és a megvalósított funkcionalitásainak magyar nyelven is elérhetőnek kell lennie.

2/A. § (1) Felnőttképzési tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentés alapján végezhető. (2) Ha a felnőttképző a) a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzést vagy – nem szakképző intézményként – részszakmára felkészítő szakmai oktatást, b) – a belső képzés a mikrotanúsítványt nem adó belső képzés és jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével – részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést, vagy c) mikrotanúsítványt adó képzést szervez, e felnőttképzési tevékenységét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti engedély alapján végezheti. (3) A szakképző intézmény a (2) bekezdés a) pontja szerinti felnőttképzési tevékenységeket engedély nélkül is végezhet. 2/B. § (1) A 2/A. § (2) bekezdése szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására engedély annak adható, a) aki rendelkezik az általa folytatott felnőttképzési tevékenységre vonatkozóan kidolgozott minőségirányítási rendszerrel és ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, b) – a költségvetési szervként működő felnőttképző, valamint felsőoktatási intézmény kivételével – aki vagyoni biztosítékkal rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, c) akinek a létesítő okiratában, működési engedélyében vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban a tevékenységei között az oktatás vagy képzés szerepel. (2) Nem kaphat engedélyt az, akinek a képviseletére jogosult személy más felnőttképzőnél ilyen tisztséget tölt be vagy korábban betöltött, ha annak engedélyét a felnőttképzési államigazgatási szerv – a képviselet időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt – visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik. (3) A vallási közösség által fenntartott felnőttképző e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének engedélyezése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó ismeretek tartalma nem vizsgálható. 1. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyoni biztosítékkal az engedély alapján végzett felnőttképzési tevékenység teljes időtartamára és a felnőttképzési tevékenység megszűnését követő hat hónapig kell rendelkezni az előlegként befizetett képzési díj azon részének a visszafizetése céljából, amelyre a felnőttképzési tevékenység bármely okból történő ellehetetlenülése miatt a felnőttképző már nem nyújtott szolgáltatást. A vagyoni biztosíték felhasználásához és megszüntetéséhez a felnőttképzési államigazgatási szerv jóváhagyása szükséges. (2) A vagyoni biztosíték formája lehet a) egy vagy több biztosítóval kötött biztosítási szerződés, b) a felnőttképző által hitelintézetnél lekötött, az (1) bekezdésben meghatározott célokra elkülönített és zárolt pénzösszeg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott vagyoni biztosítékformák egyenként vagy együttesen is alkalmazhatóak. A biztosítékformák együttes alkalmazása esetén a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződésekben – vagyoni biztosítékformák szerint – rendelkezni kell a fizetési kötelezettség feltételeiről és a helytállás mértékéről. (4) Vagyoni biztosítékként csak biztosítóval vagy hitelintézettel kötött olyan szerződés vehető figyelembe, amely szerint a vagyoni biztosíték terhére a biztosító vagy a hitelintézet pénzügyi fedezetet nyújt a felnőttképzési szerződés alapján befizetett képzési díj 10. § (6) bekezdése szerinti visszafizetésére. (5) A (4) bekezdés szerinti szerződésnek tartalmaznia kell azt a kikötést, hogy a) a vagyoni biztosíték felhasználásához vagy megszüntetéséhez a felnőttképzési államigazgatási szerv jóváhagyása szükséges, és a vagyoni biztosíték terhére teljesített kifizetés teljesítési időpontját a biztosító vagy hitelintézet – a kifizetést követő tizenöt napon belül – írásban közli a felnőttképzési államigazgatási szervvel, b) ha a felnőttképző ba) a 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, bb) a bejelentéséhez nem mellékeli a 10. § (2) bekezdése szerinti kimutatást vagy bc) a 10. § (6) bekezdése szerint nem tesz eleget a képzési díjnak a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének, a felnőttképzési államigazgatási szerv intézkedik a képzési díj vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésének teljesítése érdekében szükséges intézkedések megtétele iránt, a biztosítóval vagy a hitelintézettel együttműködve. 2. § (1) A vagyoni biztosíték mértéke az üzleti év időszakára vonatkozóan a felnőttképző üzleti évét megelőző évnek az engedély alapján végzett felnőttképzési tevékenységből származó, a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt, tényleges értékesítési nettó árbevétele (a továbbiakban: árbevétel) kettő százaléka, de legalább egymillió forint. (2) A felnőttképző köteles minden üzleti év fordulónapját követő hatodik hónap tizenötödik napjáig a megelőző évi árbevétel összegét a felnőttképzési államigazgatási szerv részére bejelenteni, és igazolni azt, hogy rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal, továbbá köteles az 1. § (4) bekezdése szerinti szerződést érintő bármilyen változást – a módosított vagy az új szerződés másolatának a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül történő megküldésével – a felnőttképzési államigazgatási szervnek bejelenteni. (3) A felnőttképző a vagyoni biztosíték összegét – a (2) bekezdésben meghatározott időpontig, az (1) bekezdés szerint – módosítja, ha a vagyoni biztosíték mértéke nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott mértéknek. 3. § (1) A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem a felnőttképzési államigazgatási szervnél tehető meg. (2) A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával, továbbá a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatokban bekövetkezett változások bejelentésével egyidejűleg a felnőttképző igazgatási szolgáltatási díjat fizet. Az e bekezdés szerinti eljárás ingyenes, ha a felnőttképző kizárólag a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja alá nem tartozó belső képzést szervez és e felnőttképzési tevékenységét ingyenesen végzi. (2) A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával, továbbá a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatokban bekövetkezett változások bejelentésével egyidejűleg a felnőttképző igazgatási szolgáltatási díjat fizet. Az e bekezdés szerinti eljárás ingyenes, ha a felnőttképző kizárólag a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja alá nem tartozó belső képzést szervez és e felnőttképzési tevékenységét ingyenesen végzi, valamint az 1. § (2a) bekezdése szerinti hatóság által teljesített bejelentés esetén a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés. (3) (4) Az eljárásban elektronikus úton kell kapcsolatot tartani a felnőttképzési államigazgatási szervvel. 3. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a felnőttképző aa) szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) 22. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait, valamint – annak megléte esetén – a felnőttképző felnőttképzési tevékenységével közvetlenül érintett telephelyének címét, ab) levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét, ac)5 képviseletére jogosult személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, a képviseleti joga kezdetének időpontját, ad) cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartásba vételi számát és ae) adószámát, oktatási intézmény esetén OM azonosítóját, illetve intézményi azonosító számát, b) a Szolg. tv. 22. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak tekintetében a felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló szándék konkrét megjelölését, c) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megnevezését, valamint annak megjelölését, ha a felnőttképző csak az Fktv. 3. § (2) bekezdése szerinti ingyenes belső képzést szervez. (1a) A bejelentéshez csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot. (2) Az engedély megadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a felnőttképző aa) Szolg. tv. 22. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait, valamint – annak megléte esetén – a felnőttképző felnőttképzési tevékenységével közvetlenül érintett telephelyének címét, ab) levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét, ac) képviseletére jogosult személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, a képviseleti joga kezdetének időpontját, ad) cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó nyilvántartását vezető hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vétel számát és ae) adószámát, oktatási intézmény esetén OM azonosítóját, illetve intézményi azonosító számát, b) a Szolg. tv. 22. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak tekintetében a felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló szándék konkrét megjelölését, c) a szakmai vezető ca) családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, cb) egyetemi vagy főiskolai végzettségét és pedagógiai vagy andragógiai szakképzettségét igazoló okiratának számát és az okiratot kiállító intézmény megnevezését és d) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megnevezését. (2a) Az engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell a) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot, b) a szakmai vezető szakmai vezetésre való alkalmasságát igazoló, egyetemi vagy főiskolai végzettségét és pedagógiai vagy andragógiai szakképzettségét bizonyító oklevél másolatát, c) a vagyoni biztosítékkal való rendelkezést bizonyító, az 1. § (4) bekezdése szerinti szerződést és d) a felnőttképző nyilatkozatát arról, hogy da) nem áll fenn vele szemben az engedély megszerzését kizáró ok, db) rendelkezik az e rendeletben meghatározott minőségirányítási rendszerrel, és dc) biztosítja az ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételeket. (3) A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetén a bejelentést, illetve az engedély megadása iránti kérelmet a szakképzési centrum nyújtja be a felnőttképzési államigazgatási szervhez. 4. § 3/A. § 4. § (1) Az engedélyezési eljárásban az e törvény szerinti szakértői bizottság szakértőként járhat el. (2) A szakértői bizottság tagjait a felnőttképzési szakértők nyilvántartásában szereplő szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv. 5. § (1) Ha a szakértői bizottság az engedélyezési eljárásban szakértőként jár el, a szakértői vizsgálat keretében megvizsgálja a felnőttképzési tevékenység folytatásának feltételeit, továbbá a kérelem és mellékletei valóságtartalmát. (2) A szakértői bizottság a szakértői vizsgálatot a felnőttképző székhelyén, az engedély megadása iránti kérelemben megjelölt telephelyén és – ha a képzés tervezett helyszíne nem egyezik meg a székhellyel vagy telephellyel – a képzés helyszínén is lefolytathatja. A szakértői vizsgálat időpontjáról a szakértői bizottság vezetője értesíti a felnőttképzőt. A több telephelyen lefolytatásra kerülő szakértői vizsgálat időpontját úgy kell meghatározni, hogy a felnőttképzőt mindegyik telephelyen érdemi nyilatkozat megtételére jogosult személy képviselhesse. (3) A (2) bekezdés szerinti értesítésben a felnőttképzőt fel kell hívni a szakértői bizottsággal való együttműködésre, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire is, kivéve, ha a felnőttképzési államigazgatási szerv – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 104. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén – a hatósági ellenőrzés megindításáról szóló értesítést mellőzi. (4) A felnőttképző a szakértői bizottság közreműködése esetén köteles a) a szakértői vizsgálat során nyilatkozattételre jogosult személy jelenlétét biztosítani, továbbá b) közreműködni a szakértői vizsgálatban, amely során a szakértői bizottság számára biztosítja különösen ba) az érintett területre, építménybe történő belépést, bb) adat, irat, tárgy, munkafolyamat megvizsgálását és információk átadását. (5) A szakértői bizottság munkájáról annak vezetője – a szakértői bizottság valamennyi tagja által aláírt – szakértői véleményt készít, amelyet megküld a felnőttképzési államigazgatási szerv részére. (6) A szakértői bizottság vezetőjeként vagy tagjaként eljáró felnőttképzési szakértő díjazására az igazságügyi szakértők díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 6. § (1) A szakértői bizottság véleményének beszerzését követően a felnőttképzési államigazgatási szerv megvizsgálja, hogy az engedély megadása iránti kérelem és az abban meghatározott felnőttképzési tevékenység megfelel-e a jogszabályban meghatározott feltételeknek. (2) (3) A kérelmet el kell utasítani, ha a felnőttképző a) nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, b) felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül végez, c) engedélye visszavonásra került, d) a felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltás hatálya alatt áll vagy e) számára a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység folytatását az Fktv. 20. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján megtiltotta. 5. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet a felnőttképzőkről. A felnőttképzők nyilvántartása a) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben a felnőttképzőre vonatkozóan meghatározott adatokat, b) a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatát, tisztségének megjelölését és megbízatása lejártának időpontját, valamint c) a Kormány rendeletében meghatározott további, személyes adatnak nem minősülő adatokat tartalmazza. (2) (3) (4) A felnőttképzők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. A felnőttképző és a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult személy természetes személyazonosító adata – a családi és utónév kivételével – és lakcíme nem hozható nyilvánosságra. (5) A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a felnőttképző ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásából történő törlésétől számított ötödik év utolsó napjáig – a felnőttképző képviselője személyének változása esetén a változást követő ötödik év utolsó napjáig – kezeli, majd az adatokat törli. (6) 7. § (1) A felnőttképzők nyilvántartása – az Fktv.-ben meghatározott adatok mellett – tartalmazza a) – annak megléte esetén – a felnőttképző felnőttképzési tevékenységgel közvetlenül érintett telephelyének címét, továbbá a felnőttképző levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét, b) a felnőttképző adószámát, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát, oktatási intézmény esetében az OM azonosítóját, illetve intézményi azonosító számát is, c) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megnevezését, valamint annak megjelölését, ha a felnőttképző csak az Fktv. 3. § (2) bekezdése szerinti ingyenes belső képzést szervez, d) a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásába történő felvétele során képzett nyilvántartásba vételi számát és a nyilvántartásba vétel időpontját, e) a felnőttképző adataiban bekövetkezett változást, a változás időpontjának megjelölésével, f) a felnőttképző nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát. (2) A felnőttképzési államigazgatási szerv a bejelentés, illetve az engedély megadásáról szóló határozat alapján a Szolg. tv.-ben meghatározott határidőn belül a felnőttképzőt felveszi a felnőttképzők nyilvántartásába. (3) A felnőttképzők nyilvántartását úgy kell vezetni, hogy a) abban a felnőttképző külön nyilvántartásba vételi számon szerepeljen, ha a felnőttképzési tevékenységet bejelentés és engedély alapján folytatja, és b) az tartalmazza a nyilvántartott adatokban – az adatok bejegyzési időpontjától kezdődően – bekövetkezett összes változást és azok időpontját. (4) A felnőttképzők nyilvántartása – a Szolg. tv. 26. § (2a) bekezdésében és 27. § (3) bekezdésében meghatározott adatok mellett – az (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 8. §A felnőttképző a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adataiban bekövetkezett változást – a változásnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv által történő átvezetésének napjától számított – nyolc napon belül köteles bejelenteni a felnőttképzési államigazgatási szervnek. 9. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzők nyilvántartásából törli a felnőttképzőt, ha a) a felnőttképző jogutód nélkül megszűnt, az egyéni vállalkozó, illetve a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy meghalt, b) a felnőttképző a felnőttképzési tevékenység megszüntetését bejelentette, vagy c) bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a Szolg. tv. 28. § a) pontjában, engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a Szolg. tv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott eset bekövetkezett. (2) A 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a felnőttképzőt a felnőttképzők nyilvántartásából csak annak a nyilvántartásba vételi számát érintően lehet törölni, amelyik tekintetében a törlés jogszabályban meghatározott feltételei bekövetkeznek. (3) Ha jogszabály a képzés megszervezését bejelentéshez vagy engedélyhez köti, a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásából való törlését elrendelő, véglegessé vált határozat megküldésével tájékoztatja a bejelentés, illetve az engedély tekintetében hatáskörrel rendelkező szervet arról, hogy a felnőttképző felnőttképzési tevékenység folytatására a továbbiakban nem jogosult. 10. § (1) A felnőttképző felnőttképzési tevékenységének megszüntetését a felnőttképzési államigazgatási szerv részére haladéktalanul bejelenti. (2) Ha a felnőttképző vagyoni biztosíték nyújtására köteles, az (1) bekezdés szerinti bejelentéséhez mellékeli a folyamatban lévő, előleg-befizetéssel rendelkező képzéseiről szóló kimutatást, amely tartalmazza a) a képzés megnevezését, b) a képzésben részt vevők névsorát és a felnőttképzési szerződésben szereplő adataikat, az előlegként befizetett képzési díj befizetőjének (a továbbiakban: befizető) megnevezését és lakcímét vagy székhelyét, ha az eltér a képzésben részt vevő személytől, valamint a befizetett képzési díj számlamásolattal igazolt nagyságát, c) a befizető számára visszafizetésre javasolt összeg – (3) bekezdés alapján számított – nagyságát és a hitelintézet vagy a biztosító által kiadott igazolást a vagyoni biztosíték mértékéről és d) a képzésben részt vevő személyekkel megkötött felnőttképzési szerződések másolatait. (3) A bejelentésben a visszafizetésre kerülő összeget úgy kell meghatározni, hogy az előlegként befizetett képzési díjnak az elmaradt képzési részre eső időarányos összegét növelni kell ezen összegnek a jegybanki alapkamattal – a képzés elmaradt részére – számított kamatösszegével. (4) A felnőttképzési államigazgatási szerv a bejelentés vizsgálata során ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) és (3) bekezdésnek. Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv a vizsgálat során a) megállapítja a (2) és (3) bekezdés szerinti feltételek fennállását, jóváhagyja a vagyoni biztosítéknak a bejelentésben foglaltak szerinti felhasználását, vagy b) a felnőttképzőt felhívja a bejelentésnek a (2) és (3) bekezdésnek megfelelő kiegészítésére vagy módosítására, amelynek teljesítését követően jóváhagyja a vagyoni biztosítéknak a bejelentésben foglaltak szerinti felhasználását. (5) (6) A felnőttképző – az 1. § (4) bekezdése szerinti szerződés szerint – a felnőttképzési államigazgatási szervnek a vagyoni biztosíték felhasználására vonatkozó jóváhagyása alapján intézkedik a képzési díj bejelentés alapján jóváhagyott összegének a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetéséről. 11. § (1) A felnőttképző engedélyének visszavonása esetén az engedély visszavonásáról szóló határozat tartalmazza a 10. § (2) bekezdése szerinti kimutatás nyolc napon belül történő benyújtására vonatkozó felhívást. A felnőttképzési államigazgatási szerv a vagyoni biztosíték felhasználására vonatkozóan a 10. § (4) és (5) bekezdése szerint jár el. (2) Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzőt a felnőttképzők nyilvántartásából törli, és a felnőttképző a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos minden kötelezettségét – az 1. § (5) bekezdés a) pontja szerinti értesítés alapján – teljesítette, a felnőttképzési államigazgatási szerv jóváhagyja a vagyoni biztosíték megszüntetését. (3) Ha a felnőttképző a) nem tesz eleget a 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének, b) a bejelentéséhez nem mellékeli a 10. § (2) bekezdése szerinti kimutatást, vagy c) a 10. § (6) bekezdése szerint nem tesz eleget a képzési díjnak a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének, a felnőttképzési államigazgatási szerv – a képzésben részt vevő személy által a felnőttképzési államigazgatási szervhez benyújtott kérelem alapján – intézkedik a képzési díj vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésének teljesítése érdekében. (4) A képzésben részt vevő személy (3) bekezdés szerinti kérelme tartalmazza a) a képzés megnevezését, b) a képzésben részt vevő személy családi és utónevét és a felnőttképzési szerződésben szereplő adatait, az előlegként befizetett képzési díj befizetőjének megnevezését és lakcímét vagy székhelyét, ha az eltér a képzésben részt vevő személyétől, valamint a befizetett összeg számlamásolattal igazolt nagyságát, c) a befizető számára kért összeg nagyságának megjelölését és d) a képzésben részt vevő személlyel megkötött felnőttképzési szerződés másolatát. 5/A. § 4. A felnőttképzési szakértői rendszer 6. § (1) Aki felnőttképzési szakértői tevékenységet kíván végezni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a felnőttképzési államigazgatási szerv részére bejelenteni. (2) Felnőttképzési szakértői tevékenységet – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – csak az végezhet, aki a) cselekvőképes, b) büntetlen előéletű és nem áll a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, c) rendelkezik a felnőttképzési szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal, d) a Kormány rendeletében meghatározott továbbképzésen részt vett, valamint eredményes vizsgát tett, meghatározott szakértői alapképzést, és vizsgát eredményesen teljesítette és e) megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek. (3) (4) 12. § (1) Felnőttképzési szakértői tevékenység folytatására – az Fktv.-ben meghatározott feltételeken túl – az jogosult, aki rendelkezik a) felsőfokú végzettséggel, b) a következő szakképzettségek valamelyikével: ba) a szakmajegyzékben meghatározott ágazathoz igazodó szakirányú szakképzettséggel, bb) jogász vagy felsőoktatásban közigazgatási, rendészeti vagy katonai képzési terület közigazgatási képzési ágában szerzett szakképzettséggel, bc) pedagógiai jellegű – így különösen szociálpedagógus, pedagógia szakos előadó, pedagógia szakos tanár, nevelőtanár, pedagógia alapszakos bölcsész, neveléstudomány szakos bölcsész, pszichológus, viselkedéselemző – vagy andragógiai – így különösen andragógus, emberi erőforrás tanácsadó, művelődésszervező, személyügyi szervező, humán szervező, közművelődési szakember – szakképzettséggel vagy bd) nyelvi képzés esetén az adott nyelvből szerzett nyelvtanári végzettséggel vagy – ha az adott nyelvből nincs felsőfokú végzettségi szintű nyelvtanári vagy nyelv- és irodalomtanári képzés – az adott nyelvből az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott Közös Európai Referenciakeret szerinti C1 szintű, okirattal igazolt nyelvismerettel és c) oktatási, oktatásszervezési vagy -irányítási, minőségirányítási, programkészítési, lektorálási, mérési- értékelési vagy felnőttképzési szakértőként szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlattal. (2) E rendelet alkalmazásában szakmai gyakorlatnak minősül a munkavégzésre irányuló bármely jogviszony keretében vagy egyéni vállalkozóként folytatott tevékenység. 13. § (1) A bejelentést a felnőttképzési államigazgatási szervhez kell benyújtani. (2) A bejelentés tartalmazza a kérelmező a) természetes személyazonosító adatait, b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a felnőttképzési szakértő tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez, c) végzettségét és szakképzettségét az oktatási intézmény és a végzettséget és szakképzettséget igazoló dokumentum számának és keltének megjelölésével. (3) A bejelentéshez csatolni kell a) a végzettséget és szakképzettséget igazoló okirat másolatát, honosított okirat esetében a magyar nyelvű fordítás másolatát, b) a szakmai gyakorlat igazolásáról szóló okirat másolatát, amely tartalmazza ba) az igazolást kérő (2) bekezdés a) pontja szerinti adatait, bb) az igazolást kérő által betöltött munkakör vagy végzett tevékenység megnevezését, bc) a 12. § (2) bekezdése szerinti jogviszony megnevezését és a jogviszonyban töltött időtartamot és bd) a szakmai gyakorlat teljesítését igazoló szerv vagy személy megnevezését, címét és aláírását, c) d) az általános tételű eljárási illeték megfizetését igazoló bizonylat másolatát. (4) Ha a bejelentéshez a szakmai gyakorlat igazolása a munkáltató, foglalkoztató vagy a szakmai gyakorlat teljesítését igazoló más szerv jogutód nélküli megszűnése vagy egyéb ok miatt nem csatolható, a szakmai gyakorlat a kérelmező (3) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja szerinti adatait tartalmazó munkaszerződés vagy a munkavégzés igazolására alkalmas más dokumentum benyújtásával is igazolható. 7. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértőkről elektronikus nyilvántartást vezet, amely a felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – a felnőttképzési szakértő a) lakcímét, lakcímét, telefonszámát és e-mail címét, b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a felnőttképzési szakértő tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez, c) szakterülete megjelölését, d) engedélye megadásának időpontját, e) nyilvántartásba vételi számát és időpontját, f) nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát tartalmazza. (2) A felnőttképzési szakértők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. A felnőttképzési szakértő természetes személyazonosító adata – a családi és utónév kivételével – és lakcíme nem hozható nyilvánosságra. (2a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók. (3) (4) A felnőttképzési államigazgatási szerv az adatokat – a felnőttképzési szakértőnek a képzési program előzetes minősítésével kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése érdekében – a felnőttképzési szakértőnek a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából való törlése időpontjától számított harmadik év utolsó napjáig kezeli. 14. § (1) A felnőttképzési szakértők nyilvántartása – az Fktv.-ben és a Szolg. tv.-ben foglaltakon túl – tartalmazza a felnőttképzési szakértő a) b) továbbképzése teljesítésének tényét a teljesítést igazoló tanúsítvány számának és a teljesítés időpontjának feltüntetésével vagy a továbbképzés teljesítésének hiányát, c) tevékenysége szünetelésének tényét és annak kezdő és befejező időpontját. (1a) A felnőttképzési szakértők nyilvántartásában a felnőttképzési szakértő szakterületét a képzési területek egységes osztályozási rendszere szerint kell nyilvántartani. (2) A felnőttképzési szakértő a felnőttképzési szakértők nyilvántartásában szereplő adataiban bekövetkezett változást, valamint a tevékenysége végzéséhez az Fktv.-ben és az e rendeletben meghatározott feltételek hiányát az adatváltozás keletkezésétől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a felnőttképzési államigazgatási szervnek. 8. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a felnőttképzési szakértőre és az általa végzett tevékenységre vonatkozóan jogszabályban meghatározott rendelkezések betartását, valamint a felnőttképzési államigazgatási szerv végrehajtható döntésében foglaltak teljesítését. (1a) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértővel szemben tevékenység végzésétől történő eltiltást egy évnél hosszabb időre nem alkalmazhat. (2) A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását meg kell tiltani és törölni kell a felnőttképzési szakértők nyilvántartásból a felnőttképzési szakértőt, ha a) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásával összefüggő, jogszabályban meghatározott kötelezettségét a felnőttképzési államigazgatási szerv felhívására az abban meghatározott határidőn belül önhibájából nem teljesíti, vagy b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának feltételei a felnőttképzési szakértő felnőttképzési szakértők nyilvántartásába vételekor nem álltak fenn vagy utóbb megszűntek. (3) (3a) Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatását megtiltja és a felnőttképzési szakértőt ezzel egyidejűleg törli a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából, a felnőttképzési szakértő a felnőttképzési szakértői tevékenység megtiltásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított három évig felnőttképzési szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés alapján nem vehető nyilvántartásba, ide nem értve azt az esetet, ha a szakértő törlésére a továbbképzési kötelezettség nem teljesítése miatt került sor. (4) A felnőttképzési államigazgatási szervnek a felnőttképzési szakértők nyilvántartása vezetésével összefüggő, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott eljárásával, illetve döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott jogköröket a felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja. 15. § (1) A felnőttképzési szakértő a felnőttképzési szakértők nyilvántartásába történő felvételétől történő felvétel alapjául szolgáló szakértői alapképzés teljesítésétől számítva három évenként köteles továbbképzésen részt venni, és eredményes vizsgát tenni. (2) A továbbképzést és vizsgát a felnőttképzési államigazgatási szerv szervezi. A továbbképzés és vizsgáztatás felügyeletét a felnőttképzésért felelős miniszter látja el. (2a) A felnőttképzési államigazgatási szerv évente két továbbképzési időszakot szervez. Az egyes továbbképzési időszakok két képzési időszakot szervez. Az éves képzési időszakban szervezi meg a felnőttképzési szakértők alap- és továbbképzését (a továbbiakban együtt: továbbképzés) és vizsgáit. Az egyes képzési időszakok időtartama legalább két hónap, ide nem értve a pótvizsgák letételére rendelkezésre álló időszakot. (3) A felnőttképzési szakértő továbbképzéséhez szükséges, legalább húsz óra időtartamú továbbképzési programot a felnőttképzési államigazgatási szerv állítja össze. A továbbképzési programot úgy kell összeállítani, hogy az tartalmazzon legalább hét legfeljebb tíz óra időtartamú komplex felnőttképzési szakértői gyakorlatot. A továbbképzés és a vizsga távoktatási formában is megvalósítható. (4) A vizsga tematikáját, időpontját és a vizsgaszabályzatot a felnőttképzési államigazgatási szerv állapítja meg. A felnőttképzési államigazgatási szerv a vizsga tematikáját és a vizsgaszabályzatot a továbbképzési időszak kezdete előtt legalább harminc nappal, a vizsga időpontját a vizsgát megelőzően legalább harminc nappal a honlapján közzéteszi. (5) A továbbképzést csoportos képzési forma esetén egymást követő napokon kell megszervezni, amelynek időtartamába nem számít be a vizsga – legfeljebb egyórás – időtartama. (6) A vizsgára való jelentkezéshez a (3) bekezdésben meghatározott óraszámú szakértői gyakorlaton való részvétel szükséges. A vizsga eredményes teljesítéséről tanúsítványt kell kiállítani. (7) 16. § (1) A felnőttképzési szakértő tevékenysége szünetel, ha a felnőttképzési szakértő a felnőttképzési államigazgatási szervtől – legfeljebb két év időtartamra – kéri tevékenységének szüneteltetését a kezdőnap és az időtartam megjelölésével. (2) A szünetelés idejére a szakértő Fktv. 7. § (1) bekezdése szerinti adatainak feltüntetését mellőzni kell a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának Fktv. 7. § (3) bekezdése szerinti közzététele során. (3) A szünetelés időtartama a felnőttképzési szakértő továbbképzési kötelezettségének időtartamába nem számít bele. 17. § A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértőt törli a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából, ha a) a felnőttképzési szakértő aa) bejelenti, hogy felnőttképzési szakértői tevékenységét nem kívánja tovább folytatni, vagy ab) meghalt, b) a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását az Fktv. 8. § (2) bekezdése alapján megtiltotta. 9. §

10. § 11. § (1) A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége bejelentéshez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: a) a képzésben részt vevő személlyel a 12/A–13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyes adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről, b) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek, a 17. § a) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének, továbbá hirdetéseinek és tájékoztatóinak meg kell felelnie a 17/A. §-ban foglaltaknak. c) a felnőttképzési tevékenységét – a belső képzés és a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével – az általa kidolgozott, 12. § szerinti képzési programnak megfelelően kell folytatnia, amelyet előzetes minősítés nélkül a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe fel kell töltenie. (2) A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége engedélyhez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: a) felnőttképzési tevékenységét az általa szervezett oktatásra, képzésre vonatkozóan aa) a 12. § szerinti – a felnőttképző által folytatott szakképzés esetén a képzési és kimeneti követelményekre, illetve a programkövetelményekre is figyelemmel – kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programnak megfelelően és 18. § (1) A felnőttképző által szervezett, az Fktv. 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti oktatásra, képzésre vonatkozóan kidolgozott képzési program előzetes minősítését olyan felnőttképzési szakértő végezheti, akinek az adott oktatás, képzés a 14. § (1a) bekezdése, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) honlapján közzétett Útmutató alapján a szakterületébe tartozik. (2) A felnőttképzési szakértő a képzési program előzetes minősítése során vizsgálja, hogy a) a képzési program tartalma megfelel-e az Fktv.-nek és szakmai oktatás vagy szakmai képzés esetén a szakképzésről szóló törvénynek és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletnek, b) a képzési programban meghatározott tartalommal, feltételekkel és módon, valamint a képzéssel érintett célcsoport számára megszerezhetők-e a képzési programban megjelölt kompetenciák, és c) – több oldalból álló képzési program esetén – a képzési program minden oldala folyamatos oldalszámozással van ellátva. (3) A felnőttképzési szakértő a (2) bekezdés szerinti vizsgálatot követő megállapításait tartalmazó szakértői véleményt írásban közli a felnőttképzővel. (4) A felnőttképzési szakértőnek – a (3) bekezdés szerinti írásos vélemény alapján – a képzési program előzetes minősítését úgy kell elvégeznie, hogy a képzési program utolsó oldalán fel kell tüntetnie az előzetes minősítés tényét, helyét, időpontját, a felnőttképzési szakértők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát, elektronikusan megszerkesztett képzési program esetében legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, papíralapú képzési program esetében a képzési program mindegyik oldalát a szignójával, utolsó oldalát az aláírásával kell ellátnia. A képzési program előzetes minősítését követően a felnőttképzési szakértő a képzési programmal kapcsolatban további – a képzési program előzetes minősítését érintő, azt módosító vagy kiegészítő – megállapításokat nem tehet. (5) Az előzetesen minősített képzési programot a felnőttképző képviseletére jogosult személynek – elektronikusan megszerkesztett képzési program esetében minősített elektronikus aláírással, minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, minősített elektronikus bélyegzővel vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonsági elektronikus bélyegzővel, vagy papíralapú képzési program esetében a képzési program utolsó oldalán – alá kell írnia. A felnőttképző az előzetes minősítés alapját képező, (3) bekezdés szerinti szakértői véleményt a képzési programhoz mellékeli. (6) A képzés program képzési program módosítása esetén a felnőttképzőnek el kell végeztetnie a módosított képzési program előzetes minősítését. ab) a Kormány rendeletében meghatározott feltételek biztosításával 19. § (1) A felnőttképző a felnőttképzési tevékenységért felelős szakmai vezetőt foglalkoztat. (2) Szakmai vezető az lehet, aki a) andragógiai szakképzettséggel rendelkezik, b) pedagógiai szakképzettséggel és három év felnőttképzési szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy c) pedagógiai szakképzettséggel rendelkezik, és a felsőoktatási alapképzésben vagy mesterképzésben az adott szak képzési és kimeneti követelményében meghatározott felnőttképzési ismeretekből legalább öt kreditpontot szerzett. (3) Felnőttképzési szakmai gyakorlatnak minősül a felnőttképzési tevékenységgel összefüggő munkakör ellátására létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban eltöltött tevékenység. (4) A szakmai vezető a felnőttképzővel munkaviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, egyházi szolgálati viszonyban vagy gazdasági társasággal tagsági jogviszonyban állhat. kell folytatnia, b) a képzésre jelentkező kérésére előzetes tudásmérést kell biztosítania, c) a képzésben részt vevő személlyel a 12/A–13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie, a képzés elvégzésének igazolására tanúsítványt kell kiállítania, valamint gondoskodnia kell a személyes adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről, d) a 14. § szerinti minőségirányítási rendszert és annak részeként ügyfélszolgálati, panaszkezelési és oktatói minősítési rendszert kell működtetnie és gondoskodnia kell a minőségirányítási rendszer külső értékeléséről, e) eleget kell tennie a 17. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének, továbbá hirdetéseinek és tájékoztatóinak meg kell felelnie a 17/A. §-ban foglaltaknak, f) vezetnie kell a képzés megvalósításával összefüggésben a 16. §-ban meghatározott dokumentumokat, g) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § és a 15/A. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek. (3) A felnőttképző a felnőttképzési tevékenység végzésére – a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével – más jogalannyal nem állapodhat meg. 11/A. § (1) A szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzés kimeneti követelményeit meghatározó programkövetelményekről a felnőttképzésért felelős miniszter elektronikus nyilvántartást vezet. A programkövetelmény és a programkövetelményekről vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a felnőttképzésért felelős miniszter a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül közzéteszi. (2) Programkövetelményre, annak módosítására és törlésére a felnőttképzésért felelős miniszternek bárki javaslatot tehet. Az eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti szakértő rendelhető ki. A kérelmező ügyfél a programkövetelmény nyilvántartásba vétele, annak módosítása és törlése iránti eljárásért – a kérelem benyújtásával egyidejűleg – igazgatási szolgáltatási díjat fizet. (3) Nem köteles a kérelmező a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjat megfizetni az adott ágazat által kezdeményezett és jogszabály valamely munkakör betöltéséhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére vonatkozó programkövetelményének kérelme, valamint a szakgimnázium keretében az alaptevékenységéhez kapcsolódó szakmai képzést érintő kérelmek esetében. Az igazgatási szolgáltatási díj a felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bevétele. (4) A szakképzésről szóló törvény szerinti ágazati készségtanács szakvéleményt adhat a felnőttképzésért felelős miniszter számára a szakmai képzés programkövetelményének nyilvántartásba vételével összefüggésben. (5) A programkövetelményekről vezetett nyilvántartásból való törlés vagy módosítás a törölt vagy módosított programkövetelmény alapján – legkésőbb a törlés vagy módosítás időpontját megelőző naptári napon – indított szakmai képzést nem érinti. A programkövetelmény a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréből nem távolítható el, archiválására a digitális archiválás szabályait kell alkalmazni. 20. § (1) A programkövetelmény nyilvántartásba vételéről, a nyilvántartásba vétel módosításáról, valamint a nyilvántartásból történő törlésről a felnőttképzésért felelős miniszter – a szakképzésért felelős miniszter egyetértésével – dönt. (2) Az eljárásban a felnőttképzésért felelős miniszter a kérelem a) szakmai tartalmának módszertani szempontú megfelelése tekintetében az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot és b) valós gazdasági igénynek megfelelése tekintetében – ha az adott ágazatban ágazati készségtanács működik – az ágazati készségtanácsot szakértőként vonhatja be. (3) A szakértői szakvéleményt az általa foglalkoztatott vagy más módon bevont és az adott ágazatban kiemelkedő elméleti felkészültségű vagy az adott ágazatban legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkező személyek véleménye alapján kell elkészíteni. Szakmai gyakorlatként olyan munkakört lehet figyelembe venni, amely betöltésének feltétele az adott ágazathoz kapcsolódó szakképzettség vagy szakképesítés. A szakértő a szakértői szakvélemény elkészítéséért legfeljebb a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének egyhavi összege százötven százaléka szerinti szakértői díjra jogosult. (4) Az eljárásban a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményét ki kell kérni. (5) Ha jogszabály valamely munkakör betöltését szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítéshez köti, a felnőttképzésért felelős miniszter a szakképesítés programkövetelményét a szakképesítés ágazatáért felelős miniszter által meghatározott tartalommal veszi nyilvántartásba. (6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételkor a (2) bekezdésben meghatározottakat nem kell alkalmazni. 20/A. § (1) A felnőttképzésért felelős miniszter a szakképzésért felelős miniszterrel együttműködésben minden év november utolsó napjáig felülvizsgálja a nyilvántartásban szereplő programkövetelményeket és a felülvizsgálati eljárásban hozott döntése alapján a programkövetelményt – a 20. § (5) bekezdése szerinti esetben a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – a nyilvántartásból törli, ha annak szakmai kompetenciái beépítésre kerültek valamely szakma szakmai kompetenciái közé. A törlésről hozott döntését a felnőttképzésért felelős miniszter a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül közli. (1) A felnőttképzésért felelős miniszter a szakképzésért felelős miniszterrel együttműködésben minden év november utolsó napjáig felülvizsgálhatja a nyilvántartásban szereplő programkövetelményeket. A felülvizsgálat a programkövetelmények bemeneti feltételeire, valamint a szakmai kompetenciákra terjedhet ki. (1a) A felnőttképzésért felelős miniszter a szakmai kompetenciák felülvizsgálata során a felülvizsgálati eljárásban hozott döntése alapján a programkövetelményt – a 20. § (5) bekezdése szerinti esetben a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – a nyilvántartásból törli, ha annak szakmai kompetenciái beépítésre kerültek valamely szakma szakmai kompetenciái közé. A törlésről hozott döntését a felnőttképzésért felelős miniszter a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül közli. (1b) A felnőttképzésért felelős miniszter a programkövetelmények bemeneti feltételeinek felülvizsgálata során a felülvizsgálati eljárásban hozott döntése alapján a programkövetelményt módosíthatja. A felülvizsgálati eljárásba a 20. § (2) és (3) bekezdésében szereplő szervezeteket szakértőként bevonhatja. A felülvizsgálatra programkövetelményenként önállóan vagy ágazatonként együttesen évente egyszer kerülhet sor. A felnőttképzésért felelős miniszter a felülvizsgálatról a felülvizsgálati eljárás indítását legalább harminc nappal megelőzően tájékoztatást tesz közzé a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül. A módosításról hozott döntését a felnőttképzésért felelős miniszter a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül közli. (2) A programkövetelményekről vezetett nyilvántartásból való törlés vagy módosítás esetén a törlés és módosítás előtti programkövetelmények alapján folyamatban lévő képzéseket a törléstől vagy módosítástól számított 2 éven belül be kell fejezni.

12. § (1) A képzési programnak tartalmaznia kell: a) a képzés megnevezését, b) a képzés során megszerezhető kompetenciát, c) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a képzés célját és célcsoportját, d) a tervezett képzési időt, e) f) a képzés tananyagegységeit, azok célját, tartalmát, a tananyagegységekhez óraszámot és a tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszereket és munkaformákat, valamint a kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszámot is, g) – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével – a maximális csoportlétszámot, h) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek leírását, i) a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit feltételeit, valamint amennyiben a képzéshez mikrotanúsítvány kerül kiállításra, úgy a mikrotanúsítvány alapjául szolgáló szakképzési tankönyv megnevezését és nyilvántartásba vételi számát, j) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételeket és ezek biztosításának módját.

12/A. §A felnőttképzési jogviszony felnőttképzési szerződés alapján szervezett oktatás és képzés nyújtására irányuló szolgáltatásra, illetve felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra és abban való részvételre a felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között létrejött viszony, amelyben a képzés a képzésben részt vevő személy sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodóan valósul meg. 13. § (1) A felnőttképző és a képzésben részt vevő személy egymással – a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal – felnőttképzési szerződést köt. (2) A felnőttképzési szerződést az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén írásban kell megkötni. A zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén – ha a felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni – a felnőttképzési szerződés megköthető a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó különös szabályai szerint is, ha a felnőttképző az ehhez szükséges elektronikus utat biztosítja. Az írásban megkötött felnőttképzési szerződésben fel kell tüntetni, hogy a felnőttképzési szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés. 21. § (1) A felnőttképzési szerződés tartalmazza a) a képzés megnevezését és óraszámát, b) a képzés ba) év, hónap, nap szerinti kezdési és befejezésének tervezett időpontját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, bb) – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével – haladásának tananyagegységekre bontott ütemezését, c) a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését, d) a képzés során nyújtott teljesítmény ellenőrzésének, értékelésének módját, valamint ha a képzéshez vizsga kapcsolódik, a vizsgára bocsátás feltételeit, e) a megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevő személyt érintő következményeket, f) a képzési díj – ha a képzéshez vizsga kapcsolódik, és a vizsga megszervezésére a felnőttképző jogosult, a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges javító- és pótlóvizsga díjának – mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, valamint a képzési díj megfizetésének a képzés megvalósítása teljesítésével arányban álló ütemezését, g) a képzéshez nyújtott támogatás összegének költségvetési és európai uniós források szerint történő feltüntetését, h) a képzés keretében nyújtott ösztöndíj mértékét és folyósításának feltételeit, i) a képzésben részt vevő személy és a felnőttképző szerződésszegésének következményeit. (2) A felnőttképző a képzési díjat egy összegben köteles meghatározni a felnőttképzési szerződésben, továbbá a felnőttképzési szerződésben feltüntetett képzési díjon felül más jogcímen további díjat – ide nem értve a mulasztott foglalkozás pótlásának és a sikertelen vizsga megismétlésének díját – vagy költséget nem állapíthat meg a képzésben részt vevő személy terhére. 13/A. § (1) A felnőttképzési jogviszony a felek erre vonatkozó megállapodása alapján szünetel. A szünetelés alatt egyik felet sem illetik, illetve terhelik a felnőttképzési jogviszonyból fakadó jogok, illetve kötelezettségek. (2) A felnőttképzési szerződést a képzésben részt vevő személy felmondhatja. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. A felnőttképzési szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha a) a képzésben részt vevő személy az oktatásban, képzésben való részvételre egészségileg alkalmatlanná vált, b) a képzésben részt vevő személy fizetési hátralékát a felnőttképző felszólítása ellenére sem teljesíti vagy c) a képzésben részt vevő személy a kontaktórákról a képzési programban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. 13/B. § (1) A belső képzés kivételével a felnőttképző a képzés elvégzésének igazolására a felnőttképzés igazolására legkésőbb a Kormány rendeletében meghatározott határidőn belül a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében tanúsítványt állít ki és azt a képzésben részt vevő személy választása szerint elektronikus úton vagy papíralapon a képzésben részt vevő személy rendelkezésére bocsátja. A bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén – ide nem értve a szakképző intézmény 2/A. § (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységét – a tanúsítványt a képzésben részt vevő személy kérésére kell kiállítani személy kérésére legkésőbb 8 napon belül kiállítja. (2) A tanúsítvány, ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára jelentkezés feltétele. (3) A tanúsítvány a magyar nyelv mellett kiállítható magyar és angol vagy magyar és német nyelven is a képzésben résztvevő választása szerint. 22. § (1) A tanúsítvány tartalmazza a) a tanúsítvány sorszámát, b) a felnőttképző megnevezését, székhelyét és nyilvántartásba vételi számát vagy engedélyszámát, c) a képzésben részt vevő családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és születési idejét, anyja születési családi és utónevét, d) a képzés megnevezését, időpontját és óraszámát, e) az arra való utalást, hogy ea) a tanúsítvány szakképesítést és szakképzettséget nem tanúsít, és eb) a tanúsítvány munkakör betöltésére nem, tevékenység folytatására jogszabályban meghatározott esetben jogosít, f) a tanúsítvány kiállításának helyszínét és időpontját, g) a tanúsítvány kiállítójának nevét és beosztását, valamint h) a szakmai képzés esetén az azt megalapozó programkövetelmény számát és nyilvántartásba vételének idejét. (2) A tanúsítványt olyan minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni, amelyet az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján bizalmi szolgáltató nyújt. Ennek hiányában a tanúsítványt annak kiállítója papír alapon saját kezűleg írja alá. (3) A tanúsítványt évente újrakezdődő sorszámozással és a tárgyév megjelölésével kell ellátni. (3a) A felnőttképző a Ha a felnőttképző a felnőttképzési tevékenység folytatását engedély alapján végzi, illetve amennyiben a szakképző intézmény az Fktv. 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzést folytat, akkor a kiállított tanúsítványt legkésőbb annak aláírását követő két munkanapon belül a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe feltölti. (4) A mikrotanúsítvány kiállítására a (2) és (3a) bekezdést nem kell alkalmazni. 22/A. § (1) A képzéshez kapcsolódóan a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján – személyazonosításra alkalmatlan módon – biztosítani kell a képzésben részt vevő személy részére a képzéssel kapcsolatos elégedettségének felmérése céljából kérdőív önkéntes kitöltését, legkésőbb a képzés befejezésének időpontját követő harmincadik napig. (2) A kérdőív a munkaerőpiaci előrejelző rendszer és a pályakövetési rendszer általi adatelemzési feladatok ellátásának alapjául szolgáló legalább kilenc és legfeljebb tizenöt, a felnőttképzési tevékenységre és a képzésre vonatkozó általános kérdésből állhat. (3) A kérdőívet felnőttképzőnként, képzésenként és kérdésenként a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere kiértékeli és – a kerekítési szabályok szerint – megállapítja a két tizedesjegyig számított átlageredményt. (4) A kérdőív kiértékelését a felnőttképző számára a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében elérhetővé kell tenni és a kérdőív kiértékelését követő tizenötödik napig lehetőséget biztosítani a felnőttképző számára a kiértékeléssel kapcsolatos szöveges vélemény kifejtésére. 13/C. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézmény a felsőoktatási intézmény bármely tantárgyának, kurzusának, moduljának elvégzését követően a tanulási eredmény igazolására szolgáló, tárgyleírást, tematikát is tartalmazó mikrotanúsítványt állíthat ki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján. (2) A szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmény a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai oktatás keretében megszerzett ismeretekről, készségekről a szakképzésről szóló törvényben meghatározott módon, tartalommal és feltételek alapján mikrotanúsítványt állíthat ki. (2a) A felnőttképző a felnőttképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalommal és feltételek alapján önálló végzettséget és szakképesítést nem igazoló mikrotanúsítványt állíthat ki, a FAR- rendszeren keresztül, a mikrotanúsítvány kiadásának alapjául szolgáló képzési tartalom oktatására a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképzési tankönyv felhasználásával szakképzési tankönyv vagy fejezetének felhasználásával kerülhet sor oly módon, hogy a felnőttképző a szakképzési tankönyv teljes ismeretanyagának szakképzési tankönyv vagy annak fejezete ismeretanyagának megfelelő elsajátításáról dokumentáltan meggyőződik. Amennyiben a felnőttképző mikrotanúsítványt kíván kiállítani, a kiállítás alapjául szolgáló képzésről a 15. § szerinti adatszolgáltatást kell teljesítenie a FAR-rendszerben. A felnőttképző által kiállításra kerülő mikrotanúsítványra a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. (2b) A (2a) bekezdés szerinti mikrotanúsítványt a felnőttképző a FAR-rendszerben állítja ki és elektronikus formában tárolja oly módon, hogy a mikrotanúsítványt a FAR-rendszer üzemeltetője elektronikus aláírással és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A mikrotanúsítványt a felnőttképző a képzésben részt vevő személy részére a FAR- rendszeren keresztül elektronikus úton továbbítja. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti mikrotanúsítvány közokirat. E törvény alkalmazásában a mikrotanúsítvány elnevezéssel megegyező a „kredit igazolás” és a „micro-credentials” kifejezés. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti mikrotanúsítványt a kiállítója által használt tanulmányi rendszerben elektronikusan kell kiállítani, tárolni és a FAR-ba – az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon – elektronikusan feltölteni, továbbá a mikrotanúsítvány kiállítója által elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. (4a) A FAR-ba való elektronikus feltöltés a képző, a képzés, a mikrotanúsítvány, illetve az azt kiállító adatai mellett a mikrotanúsítványt szerző személy azonosítása, ellenőrzése és pontosítása, valamint a pályakövetési rendszer és a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetése céljából tartalmazza a mikrotanúsítványon szereplő személy viselt nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, oktatási azonosító számát, adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, kibocsátó rendszerbeli azonosítószámát, állampolgárságát, legmagasabb iskolai végzettségét is.

14. § A felnőttképző képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a Kormány rendeletében meghatározott minőségirányítási rendszert működtet és gondoskodik annak külső értékeléséről.

15. § (1) A felnőttképző a) az oktatás, képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével – befejezésének tervezett időpontjára, b) a képzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, valamint legmagasabb iskolai végzettségére, c) a képzési díjra és annak költségviselőjére d) a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló, a belső képzés, valamint a jogszabály alapján szervezett képzés kivételével az oktatás, képzés képzési csoport szerinti haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezésére azon oktatás, képzés esetében da) amely részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból valósul meg, vagy db) amelynek esetében a képzési hitelt nyújtó szerv legalább egy képzésben résztvevővel szerződést kötött vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a képzés megkezdésének időpontját megkezdését, valamint az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig, belső képzés esetén annak a negyedévnek az utolsó napjáig kell eleget tenni, amelyikbe a belső képzés befejezésének időpontja esik. (1a) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás nem terjed ki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Honvédség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok által vagy azok állománya számára szervezett oktatásra, képzésre és ahhoz kapcsolódóan a képzésben részt vevő személyre, ha annak eltérő kezelése e szervek tevékenységével összefüggésben Magyarország rendvédelmi, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése céljából szükséges. (1b) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében kezelt személyes adatok azonosítása, ellenőrzése és pontosítása, valamint a pályakövetési rendszer és a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetése céljából a) a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján aa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást kezelő szerv a képzésben részt vevő személynek az Nytv. 11. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott adatának ellenőrzését biztosítja és az Nytv. 11. § (1) bekezdés b), c) és h) pontjában meghatározott adatát központi kormányzati szolgáltatási busz használatával átadja, ab) az oktatási azonosító számot kiadó oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a képzésben részt vevő személynek az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 2. § l) pontjában meghatározott adatát átadja vagy b) a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján az összerendelési nyilvántartás jogszabályban kijelölt szolgáltatója az Onytv. 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokról az összerendelési nyilvántartáson keresztül adatot szolgáltat térítésmentesen és elektronikus úton a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere számára. A felnőttképzési államigazgatási szerv az a) pont aa) alpontja szerinti ellenőrzés eredményeként felmerült eltérés esetén a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében a felnőttképző által rögzített adatot az ellenőrzés során átadott adatnak megfelelően a felnőttképző külön értesítése nélkül automatikusan. (2) 112 A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében továbbított adatokról, az (1b) bekezdés alapján megismert adatokról és a felnőttképző által kiállított tanúsítványról – a 20. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés és a pályakövetési rendszer működtetése céljából – elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait – az e bekezdésben meghatározott kivétellel – azok keletkezésétől számított ötvenedik év utolsó napjáig kezeli. A felnőttképzési államigazgatási szerv a tanúsítványokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított ötvenedik év utolsó napjáig kezeli, azt követően pedig azokat átadja az illetékes levéltárnak, és az átadott adatokat törli. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók. (4) (5) A felnőttképző a tervezett képzéseiről – a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően – önkéntes adatszolgáltatást teljesíthet a felnőttképzési államigazgatási szerv részére elektronikus úton. A felnőttképzési államigazgatási szerv a beérkezett adatokat a képzés iránt érdeklődők tájékoztatása érdekében a honlapján közzéteszi. A felnőttképzési államigazgatási szerv a határidőn túl beérkezett adatokat nem köteles közzétenni. 25/A. § (1) Ha a felnőttképző olyan képzésben részt vevő személlyel létesít felnőttképzési jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a képzésben részt vevő személy oktatási azonosító számát az Oktatási Hivatal a képzésben részt vevő természetes személyazonosító adatainak megadása alapján a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül elektronikus úton közli a felnőttképzővel. (2) Ha a felnőttképző olyan képzésben részt vevő személlyel létesít felnőttképzési jogviszonyt, aki nem rendelkezik oktatási azonosító számmal, annak kiadását a felnőttképző a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül kezdeményezi. Az oktatási azonosító szám kiadására és a változásbejelentésre a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 14. § (2) és (3) bekezdését és 15. § (2) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy köznevelési intézmény alatt a felnőttképzőt, KIR alatt a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerét kell érteni. 15/A. §A felnőttképző az általa szervezett oktatásra, képzésre vonatkozóan kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programját, a képzési program előzetes minősítését elkészítő felnőttképzési szakértő nevét, a felnőttképzési szakértő felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő nyilvántartásba vételi számát és a képzési program előzetes minősítésének időpontját a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe feltölti rendszerébe feltölti a 15. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig. 15/B. §A felnőttképző a közvetlenül a számára rendelkezésére bocsátott képzési hitelhez kapcsolódóan a képzési hitel folyósítása céljából a fizetési számlájának számát rögzíti a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe. 9/A. A képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok 16. §A felnőttképzőnek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és – a felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében – annak keletkezésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig megőriznie: a) a személyes jelenlétet igénylő kontaktórákon vezetett, a képzésben részt vevő személy által aláírt jelenléti íveket, a személyes jelenlétet nem igénylő kontaktórás és nem kontaktórás foglalkozások esetében a jelenlétet, a képzési tevékenység teljesítését igazoló dokumentumokat, b) a képzésben részt vevő személy 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyes adatait, valamint az oktatás, képzés megkezdéséhez és az abban való részvételhez szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképző által hitelesített másolatait, továbbá a bemeneti kompetenciamérést és az előzetes tudásmérést igazoló dokumentumokat, c) a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, d) e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát, f) g) az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat. 16/A. § Amennyiben a felnőttképzőnek a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén az adott jogszabály a 16. §-ban meghatározott dokumentumok vezetését előírja, úgy azokat az ágazati jogszabályban meghatározott ideig, de legalább annak keletkezésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kell megőriznie. 26. § (1) A felnőttképzőnek a képzés megvalósításával összefüggő, az Fktv. 16. § a)–c) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokat egységes dokumentumként (a továbbiakban: egységes dokumentum) kell vezetnie. (2) Az egységes dokumentum – az Fktv.-ben foglaltakon túl – tartalmazza a) a képzési program megnevezését, b) c) a képzésben részt vevő személyek családi és utónevét, d) a képzés oktatóinak nevét az általuk oktatott tananyagrész megnevezésével, e) a c) és d) pont szerinti adatokban bekövetkezett változást a változás időpontjával. (3) A haladási napló az egységes dokumentum naprakész adatokat tartalmazó, folyamatosan vezetett része, amely tartalmazza a) az Fktv. 2. § 8. pontja szerinti, a képzésben részt vevő személyes jelenlétét igénylő kontaktórás foglalkozás aa) megtartásának időpontját, ab) témájának megjelölését és rövid leírását, ac) oktatójának nevét és aláírását, ad) képzésen belüli órája sorszámának megjelölését, ae) résztvevőinek aláírásával ellátott jelenléti ívet, b) az Fktv. 2. § 8. pontja szerinti, a képzésben részt vevő személyes jelenlétét nem igénylő kontaktórás foglalkozás vagy nem kontaktórás foglalkozás ba) teljes időtartamát, bb) témájának megjelölését és rövid leírását, bc) résztvevőjének nevét, valamint a részvétel elektronikus dokumentummal való igazolását vagy a résztvevők listájáról készült képernyőfotót és c) a képzés befejezésének dátumát. (4) Az egységes dokumentum elektronikus formában is vezethető. Ha az egységes dokumentum valamely részét aláírással kell ellátni, az elektronikus formában vezetett egységes dokumentumot az oktatók és a résztvevők a dokumentumot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látják el.

17. § A felnőttképző köteles a) a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a felnőttképzési tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, a felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos dokumentumokon feltüntetni, továbbá arról ügyfeleit és a képzésben részt vevő személyeket tájékoztatni, b) a felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatóhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést az ügyfelek, a képzésben részt vevő személyek és a felnőttképzésért felelős miniszter részére biztosítani, c) c) hirdetéseiben és tájékoztatóban köteles feltüntetni az általa indítani kívánt szakmai képzés tekintetében a szakmai képzés pontos megnevezését és a programkövetelmény számát. 17/A. § A felnőttképző a) hirdetéseiben és tájékoztatóiban nem használhat olyan elnevezést a képzéseire, amely aa) megegyezik bármely, a szakképzésről szóló törvény szerinti szakma, részszakma vagy szakképesítés elnevezésével, a 2/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján végzett részszakmára felkészítő szakmai oktatás vagy szakmai képzés kivételével, ab) megegyezik bármely olyan képzés elnevezésével, amelyet kizárólag a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmény, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézmény vagy a 2. § 5a. pontjában meghatározott jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén az érintett jogszabályban meghatározott felnőttképző szervezhet, b) hirdetései és írásbeli vagy szóbeli tájékoztatói nem tartalmazhatnak utalást az a) pontban meghatározott képzéseken megszerezhető végzettségre vagy a képzés elvégzésével betölthető tevékenységre, munkakörre. 17/B. §

20. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképző felnőttképzési tevékenységét bejelentés alapján, illetve engedély birtokában a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően végzi, valamint a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatai a valóságnak megfelelnek. A vallási közösség által fenntartott felnőttképző e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének ellenőrzése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható. 27. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv minden év november elsejéig ellenőrzési tervet készít a következő évben ellenőrzésre kerülő felnőttképzőkről. A felnőttképzési államigazgatási szerv a tárgyévben elvégzett ellenőrzésekről minden tárgyévet követő év március harmincegyedikéig összefoglaló jelentést állít össze a felnőttképzésért felelős miniszter számára. (2) Ha a felnőttképző felnőttképzési tevékenységet bejelentés és engedély alapján is folytat, ellenőrzésre mindkét felnőttképzési tevékenységére egyszerre kiterjedően kell kiválasztani. (2) Az ellenőrzés során szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak tagjait a felnőttképzési szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv. 28. § (1) A szakértői bizottság a felnőttképzőnél szakértői vizsgálatot folytat le. Ha a szakmai képzés a honvédelemért felelős miniszter vagy a rendvédelmi szervet irányító miniszter felelősségi körébe tartozik, a szakértői vizsgálatba az általuk delegált szakértőt is be kell vonni. (1a) Az ellenőrzés során a felnőttképzési államigazgatási szerv lehetőség szerint olyan felnőttképzési szakértőt rendel ki a szakértői bizottság tagjaként, akinek a felnőttképző által szervezett oktatás, képzés, illetve több oktatás, képzés esetén azok valamelyike a 14. § (1a) bekezdése és a Hivatal honlapján közzétett Útmutató alapján a szakterületébe tartozik. (2) A szakértői vizsgálatról szóló értesítésben a felnőttképzőt fel kell hívni a szakértői bizottsággal való együttműködés kötelezettségére, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire, kivéve, ha a felnőttképzési államigazgatási szerv – az Ákr. 104. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén – a hatósági ellenőrzés megindításáról szóló értesítést mellőzi. (3) A szakértői bizottság megvizsgálja, hogy a) a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző aa) jogszabályban meghatározott tartalommal kötötte-e meg a képzésben részt vevő személyekkel a felnőttképzési szerződést, és gondoskodott-e a résztvevők személyes adatainak jogszabályban foglaltak szerinti kezeléséről, valamint ab) teljesítette-e a felnőttképzési tevékenységgel összefüggésben az Fktv.-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét, ac) eleget tett-e az Fktv. szerinti tájékoztatási kötelezettségének, és az Fktv.-nek megfelelően alakítja-e ki a képzési tevékenységére vonatkozó hirdetéseinek és tájékoztatóinak tartalmát és formáját, ad) – a belső képzés és a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével – rendelkezik-e az általa az Fktv. 12. §-a szerint kidolgozott képzési programmal, és a képzési programot előzetes minősítés nélkül a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe feltöltötte-e, b) az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző ba) által szervezett képzés képzési programja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelnek-e, és a képzést a képzési programnak megfelelően folytatja-e, bb) folyamatosan vezeti-e az egységes dokumentumot, és az megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosította-e az előzetes tudásmérést, bd) jogszabályban meghatározott tartalommal kötötte-e meg a képzésben részt vevő személyekkel a felnőttképzési szerződést, és gondoskodott-e a résztvevők személyes adatainak jogszabályban foglaltak szerinti kezeléséről, be) eleget tett-e az Fktv. szerinti tájékoztatási kötelezettségének, és az Fktv.-nek megfelelően alakítja-e ki a képzési tevékenységére vonatkozó hirdetéseinek és tájékoztatóinak tartalmát és formáját, bf) bg) rendelkezik-e minőségirányítási rendszerrel, és elvégeztette-e annak külső értékelését, továbbá működtet-e ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert, bh) rendelkezik-e az e rendelet szerinti vagyoni biztosítékkal, és bi) teljesítette-e a felnőttképzési tevékenységgel összefüggésben az Fktv.-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét. (4) A szakértői bizottság a (3) bekezdésben foglaltakon túl bármely folyamatban lévő képzés és legalább egy lezárt képzés teljes dokumentációját is megvizsgálhatja. (5) A szakértői bizottság vezetője vagy az általa kijelölt bizottsági tag (a továbbiakban: kijelölt bizottsági tag) a folyamatban lévő képzés szakértői vizsgálata keretében olyan elméleti órát, illetve gyakorlati képzést látogathat, amelynek szakmai tartalmához kapcsolódóan szakképzettsége alapján megfelelő szakértelemmel rendelkezik. A kijelölt bizottsági tag a látogatás keretében megvizsgálja, hogy a) a kontaktóra tartalmában a képzési program megvalósulását szolgálja-e, és b) az oktató által alkalmazott módszerek a szakmai, a pedagógiai és az andragógiai követelményeknek megfelelnek-e. (6) (7) A szakértői bizottság vezetője a szakértői vizsgálat megállapításairól jegyzőkönyvet készít, amelyet a felnőttképző részére a helyszínen átad, vagy a szakértői vizsgálat befejezését követő öt napon belül a felnőttképzőnek megküld. A felnőttképző a jegyzőkönyv kézhezvételét követő három napon belül jogosult a szakértői vizsgálatról készült jegyzőkönyvre észrevételt tenni. (8) A szakértői bizottság vezetője a szakértői vizsgálattal kapcsolatos megállapításait tartalmazó szakértői véleményt a szakértői vizsgálatról készült – vizsgált felnőttképző észrevételeit tartalmazó – jegyzőkönyvvel együtt nyújtja be a felnőttképzési államigazgatási szervnek. (9) A szakértői bizottság vezetőjeként vagy tagjaként eljáró felnőttképzési szakértő díjazására az igazságügyi szakértők díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) Ha a felnőttképző a) a felnőttképzési tevékenységet nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a felnőttképzési államigazgatási szerv a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki, b) bejelentés, illetve engedély nélkül végez felnőttképzési tevékenységet, a felnőttképzési államigazgatási szerv ba) megtiltja a felnőttképzési tevékenység végzését és bb) vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki. (4) (5) Ha a felnőttképző a) részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést szervez, illetve a vele felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy részére a képzési hitelrendszert működtető állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban: Diákhitel szervezet) képzési hitelt folyósít, és az ellenőrzés során nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatással érintett képzést a támogatással – ideértve a képzési hitelt is – érintett képzésben részt vevő személyek vonatkozásában ténylegesen és a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatásnak megfelelő tartalommal lefolytatta, vagy b) a feltárt jogszabálysértést a felnőttképzési államigazgatási szerv határozata alapján nem szünteti meg vagy ismételten jogszabálysértést követ el, a felnőttképzési tevékenységtől a felnőttképzési államigazgatási szerv egy egy hónap és egy év közötti – a Kormány rendeletében meghatározott súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén vagy az a) pont szerinti esetben két – évre hat hónap és két év közötti – időtartamra eltiltja és vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki. 29. § 30. § (1) A felnőttképző jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, a) ha nem tesz eleget az Fktv. 17. §-ában meghatározott tájékoztatási kötelezettségeinek, illetve hirdetései és tájékoztatói nem felelnek meg az Fktv. 17/A. §-ában foglaltaknak, b) ha az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén ba) nem rendelkezik képzési programmal, vagy felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja, bb) nem köt felnőttképzési szerződést, vagy annak feltételei, tartalma nem felel meg a jogszabályban és a képzési programban foglaltaknak, bc) a képzés befejezését követően és a képzés díjának teljes körű megfizetése ellenére hatvan napot meghaladó késedelemmel adja ki a képzés elvégzését igazoló tanúsítványt, bd) az Fktv. 15. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti. kötelezettségét legkésőbb a képzés befejezésének napját követő harmadik munkanapig nem vagy nem a valóságnak megfelelően teljesíti. (2) Ismételt jogszabálysértésnek minősül, ha a felnőttképző a jogszabálysértést megállapító végleges döntésben foglaltakkal megegyező tartalmú jogszabálysértést követ el a döntés véglegessé válásától számított két éven belül. 31. § Az Fktv. a) 20. § (3) bekezdés a) pontja szerinti bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegétől annak tizenötszöröséig terjedhet, b) 20. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének tízszeresétől hússzorosáig terjedhet, ha a bejelentés, illetve engedély nélkül folytatott képzés időtartama meghaladja a három hónapot vagy a képzésben részt vevők száma a száz főt, a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének huszonötszöröse, c) 20. § (5) bekezdése szerinti bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének ötvenszerese egyhavi összegének harmincszorosa, súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén ötvenszerese. 32. § A felnőttképző ellenőrzése során kiszabott bírság összegét a felnőttképzési államigazgatási szerv kincstárnál vezetett fizetési számlájára kell átutalással kell megfizetni. A bírság befizetéséről szóló átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a befizetés jogcímét és a bírságot elrendelő határozat számát. 18. 33. § (5a) Ha a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységet az eltiltás és kiszabott közigazgatási bírság ellenére tovább folytatja, a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképző adószámának törlése iránt intézkedik. (6) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenységtől eltiltást elrendelő határozata véglegessé válását követő harminc napon belül a felnőttképző köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség jegybanki alapkamat másfélszeresével növelt összegének a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére. (6a) A (6) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terjed ki azokra, akik a képzés elvégzésével tanúsítványt szereztek felnőttképzési államigazgatási szerv által a felnőttképzővel szemben elrendelt ellenőrzésről szóló értesítés közléséig. (7) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység végzésétől történő eltiltás tényét, illetve az eltiltást elrendelő határozatát a honlapján nyilvánosságra hozza. A felnőttképző és a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adata – a családi és utónév kivételével – nem hozható nyilvánosságra. (8) A felnőttképzési államigazgatási szerv az ellenőrzése során az államháztartás terhére nyújtott támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról értesíti a támogatót a szükséges intézkedések megtétele céljából. (9) A felnőttképzési államigazgatási szerv nem alkalmazhat közigazgatási szankciót a jogsértő magatartás hatóság tudomására jutásától számított egy év, továbbá az elkövetéstől vagy a jogellenes állapot megszűnésétől számított öt év elteltével. (10) Az (5) A (3) bekezdés b) pontjában, valamint az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.

10/A. A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere 20/A. § (1) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere az oktatási nyilvántartás szakrendszereként működik, amelyet a) a felnőttképzési államigazgatási szerv e törvény szerinti nyilvántartások vezetésére, valamint a felnőttképzési államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó feladatok ellátására, b) a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a munkaerő-piaci előrejelző rendszereként, c) a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységével összefüggésben jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére használ. (1a) Az (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltatója által térítésmentesen nyújtott szolgáltatás keretében biztosítja a benyújtott dokumentumok és elektronikus űrlapok adatainak előzetes ellenőrzését és a benyújtó általi hitelesítését. (2) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni. (3) A jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés ellenőrzését végző hatóság és a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti oktatás, képzés tekintetében a támogató a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréhez való közvetlen hozzáférés alapján jogosult az általa folytatott hatósági ellenőrzés és közigazgatási hatósági eljárás során a) az eljárás résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat, valamint b) a jogszabály alapján szervezett oktatással és képzéssel és az ahhoz kapcsolódóan kiállított tanúsítvánnyal kapcsolatos adatokat megismerni.

21. § (1) A felnőttképző a képzés lebonyolítása érdekében lebonyolítása, valamint a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség hatóság általi teljesítése esetén a hatóság az 1. § (2) és (2a) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése érdekében kezeli a) a képzésben részt vevő személy aa) természetes személyazonosító adatait és – az oktatási azonosító szám kiadásával összefüggésben – oktatási azonosító számát, ab) elektronikus levelezési címét és ac) legmagasabb iskolai végzettségére vonatkozó adatát. b) a képzéssel összefüggő adatokat, amelyek a képzésben részt vevő személy ba) legmagasabb iskolai végzettségével, szakképesítésével, szakképzettségével és idegennyelv- ismeretével, bb) a képzésbe történő belépésével és a képzés elvégzésével, illetve a képzés elvégzése hiányában a képzésből történő kilépésével, bc) a képzés során történő értékelésével és minősítésével, bd) a képzéssel összefüggő fizetési kötelezettségeivel és az igénybe vett képzési hitellel kapcsolatosak. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók. (3) (4) (5) A felnőttképző az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatot a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli. (5) A felnőttképző az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyes adatot – a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén az ágazati jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább – a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli. 21/A. § 11/A. Munkaerő-piaci előrejelző rendszer 21/B. § (1) A munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a munkaerő-piaci igények előrejelzése céljából munkaerő-piaci előrejelző rendszert működtet. (2) A munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetése céljából a Kormány rendeletében meghatározott adatokat, annak adatkezelője személyazonosításra alkalmatlan módon térítésmentesen a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv rendelkezésére bocsátja. (3) A munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a honlapján rendszeresen közzéteszi a munkaerő-piaci előrejelző rendszerben általa feldolgozott és a munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatos adatokat, információkat. 26/A. § (1) A munkaerőpiaci előrejelző rendszer egy olyan előrejelző és elemző rendszer, amely összerendeli a munkaerőpiaci keresleti és kínálat információkat, és képes a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési kibocsátási követelmények meghatározására. (2) A Kormány a munkaerőpiaci előrejelző rendszer működéséért felelős szervként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt jelöli ki. (3) A Hivatal a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetésével kapcsolatos feladatai keretében ellátja a munkaerő-piaci előrejelző rendszer számára szolgáltatott adatok folyamatos gyűjtésével, elemzésével, feldolgozásával és közzétételével összefüggő feladatokat. (4) A munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetése céljából a) az oktatási nyilvántartás működtetéséért felelős szerv az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1/A. melléklet II. rész 1. pont a) és b) alpontjában foglalt adatok közül a születési helyre, a születési időre, a nemre és a levelezési címre vonatkozó adatokat, e)–g) és l) alpontjában foglalt adatokat, valamint 3/A. melléklet II. rész 1. pont b) és c) alpontjában foglalt adatok közül a születési helyre, a születési időre, a nemre és az állampolgárságra vonatkozó adatokat, valamint 3/A. melléklet II. rész 1. pont d) és f) alpontjában és 2. pont a)–d) alpontjában meghatározott adatokat, b) a felnőttképzési államigazgatási szerv az Fktv. 5. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat és a 22/A. §-ban szabályozott kérdőív adatait, c) az állami adóhatóság – a rendelkezésére álló legutolsó bejelentés, illetve bevallás alapján – a foglalkoztatottak tárgyévi létszámát és megoszlását településenként, valamint foglalkozás szerinti bontásban a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: FEOR) szerinti négy számjegyű kód megadásával, továbbá a tárgyévi medián- és átlagbérek mértékét vármegyei és foglalkozás szerinti bontásban a FEOR szerinti négy számjegyű kód megadásával, d) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 57/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatok közül a születés évét, c) pontjában foglalt adatok közül a lakcím irányítószámát, f) pontjában foglalt adatok közül az iskolai végzettség és a szakképzettség megnevezését, valamint az álláskereső nemét, továbbá az Flt. 57/A. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba való felvétel és az abból való törlés időpontját, e) a közfoglalkoztatásért felelős miniszter az Flt. 57/B. § (1) bekezdés 2. pont a) alpont ab) pontjában foglalt adatok közül a születés évét és a lakóhelyet, tartózkodási helyet, továbbá a) alpont ac) pontjában és b) alpont bb) pontjában foglalt adatokat, f) a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet] szerinti személyügyi központ a 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti toborzási adatbázisból a munkakör megnevezésére, annak a FEOR szerinti négy számjegyű kódjára és a munkavégzés helyére vonatkozó adatokat, g) a Központi Statisztikai Hivatal a foglalkoztatottak tárgyévi létszámát a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) szerinti bontásban, valamint a FEOR szerinti négy számjegyű kód megadásával a munkaerő-piaci előrejelző rendszer számára a Hivatal által működtetett felületen, személyazonosításra alkalmatlan módon, az a), a b) és a d)–f) pont szerinti esetben a tárgyi negyedévet követő hónap utolsó napjáig, a c) és a g) pont szerinti esetben a tárgyévet követő első negyedév utolsó napjáig átadja. (5) A (4) bekezdés f) pontja szerinti adatszolgáltatás során a tárgyi negyedévben közzétett hirdetések anonimizált, teljes szövegét át kell adni a (4) bekezdés szerinti felületre való feltöltéssel.

23. § Az állam támogatást nyújthat a) a felnőttképzési tevékenységhez szükséges engedély megszerzésére, b) felnőttképzési tevékenység keretében szervezett képzésre, c) a felnőttképzők technikai feltételei fejlesztésére d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre. 26/B. § (1) A felnőttképzésért felelős miniszter a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével pályázati kiírásban – a kiválasztás szempontjai mellett – meghatározza az olyan képzések körét és követelményeit, valamint az azokhoz kapcsolódó munkaerőpiaci célokat, amelyek a) a munkavállalók és az álláskeresők számára új kompetenciák megszerzését biztosítják, b) – a 26/A. § szerinti elemzés alapján – releváns munkaerőpiaci igényhez kapcsolódnak, vagy előre nem tervezhető helyzetek kezeléséhez szükséges munkaerő biztosítását szolgálják, c) a gazdaság nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű egy vagy több ágazatát érintik, és a gazdaság egy vagy több ágazatában az információs technológiák és az automatizálás révén a gyártási módszerek alapvető megváltozását vagy az arra való felkészülést segítik elő, illetve d) megszervezéséhez és megvalósításához kiemelt közérdek fűződik, vagy hosszú távon hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez. (2) A felnőttképző által szervezett képzés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésként való megszervezésére a felnőttképző nyújthat be pályázatot a felnőttképzésért felelős miniszternek, ha a) a felnőttképző szerepel a felnőttképzők nyilvántartásában és a kérelem benyújtásának időpontjában a köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint b) a képzés a pályázati kiírásban meghatározott követelményekhez kapcsolódik, és munkaerőpiaci cél eléréséhez hozzájárul. (3) A pályázatban részletesen be kell mutatni a) a képzésnek a pályázati kiírásban meghatározott követelményeihez való kapcsolódását és munkaerőpiaci cél eléréséhez való hozzájárulását, b) a képzés bemeneti és kimeneti követelményeit, a programkövetelményhez kapcsolódóan megszervezett képzés esetében a kimeneti követelmények tekintetében a kapcsolódó programkövetelményre való utalással, c) a képzés részletes tartalmát, a képzési program csatolásával, d) a képzésben részt vevő személyek tervezett létszámát és célcsoportját, az életkor, nem, előzetes képzettség és az országon belüli területi megoszlásuk szerinti bontásban, valamint e) a képzési díj összegét és meghatározásának szempontjait. (4) A pályázatról a felnőttképzésért felelős miniszter a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével dönt. (5) A nyertes pályázóval a felnőttképzésért felelős miniszter együttműködési megállapodást köt. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzések körét és az erre tekintettel együttműködési megállapodással rendelkező felnőttképző nevét és elérhetőségét a felnőttképzésért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. (6) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés ilyen minősítése az együttműködési megállapodásban meghatározott képzés megszervezésének, de legkésőbb az együttműködési megállapodás hatálybalépését követő harmadik év utolsó napjáig hatályos. Megszűnik a minősítés, ha a felnőttképzőt a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzők nyilvántartásából törli, vagy az együttműködési megállapodás bármely okból megszűnik. (7) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés tekintetében a) a képzési program felnőttképzési szakértő általi előzetes minősítését a felnőttképzésért felelős miniszternek a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével meghozott döntése pótolja, b) a felnőttképzőnél szakmai vezetőként a képzéshez kapcsolódó szakirányú végzettséggel és ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy is kijelölhető, és a szakmai vezető megbízási jogviszonyban is foglalkoztatható, c) d) a képzésben részt vevő személy számára ösztöndíj a 26/C. § (2) bekezdése szerinti mértékben nyújtható, e) a felnőttképző minőségirányítási rendszerének külső értékelését az együttműködési megállapodás pótolja, f) a felnőttképző ellenőrzésénél szakértői bizottságot nem kell kijelölni, és csak dokumentumalapú ellenőrzés folytatható, amely tekintetében jogkövetkezményként a felnőttképzőt az Fktv. 20. § (4) bekezdése alapján minden esetben figyelmeztetni kell, g) a felnőttképzővel szemben pénzbírság kiszabása helyett a minősítés visszavonása kezdeményezhető. 24. § A képzésben részt vevő személy az általa megkötött felnőttképzési szerződéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a) képzési hitelt, illetve b) ösztöndíjat vehet igénybe.

25. § (1) A képzésben részt vevő személy számára – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – az állam a Diákhitel szervezet útján biztosítja a képzési hitel igénybevételének lehetőségét. (2) A képzési hitel a felnőttképzővel a) a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, legalább három hónapos képzési időt meghaladó, legalább középfokú végzettséghez kötött szakmai oktatásra, illetve szakmai képzésre vagy b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre 26/C. § (1) A felnőttképző a) az Fktv. 2/A. § (2) bekezdése szerinti, legalább ötven óra képzési időt elérő képzéshez vagy b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzéshez kapcsolódóan fizethet ösztöndíjat a képzésben részt vevő személynek, ha képzési hitelre nem jogosult, vagy képzési hitelt nem igényelt. A képzésben részt vevő személy a képzés befejezésének napjáig, de legfeljebb a képzés megkezdését követő két évig jogosult ösztöndíjra. Nem nyújtható ösztöndíj az olyan képzéshez kapcsolódóan, amelyet a képzésben részt vevő személy munkaerőpiaci képzésként végez, vagy amelyre tekintettel a képzésben részt vevő személy foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül. (2) Az ösztöndíj legfeljebb a felnőttképzési szerződés megkötésének napján érvényes, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum hetvenöt százalékának, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés esetében kéthavi összegének megfelelő havonkénti mértékben nyújtható. (3) A képzésben részt vevő személy az ösztöndíj teljes összegét köteles a felnőttképző számára visszafizetni, ha a képzést nem fejezi be, vagy szakmai képzés esetén nem szerez szakképesítést. a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett együttműködési megállapodást kötött felnőttképzővel létrejött felnőttképzési jogviszonyhoz kapcsolódóan a képzési díj finanszírozására vehető igénybe. (3) Képzési hitel akkor igényelhető, ha a képzésben részt vevő személy a) magyar állampolgár, menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján állandó tartózkodásra jogosult személy vagy annak családtagja, b) lakóhelyét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentette, c) a hitelkérelem benyújtásakor a 18. életévét betöltötte, de az 55. életévét nem töltötte be, d) büntetlen előéletű, e) a hitelkérelem benyújtásakor nem rendelkezik ea) hatályos, a Diákhitel szervezettel fennálló azonos hitelcélú felhasználást biztosító képzési hitel- vagy kölcsönszerződéssel, eb) korábban kötött és megszűnt hitel- vagy kölcsönszerződése után a Diákhitel szervezet felé fennálló hiteltartozással, ec) a Diákhitel szervezet által – a Kormány rendeletében foglaltak szerint – elengedett tartozással, valamint ed) az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozással, f) – az olyan képzésben részt vevő személy kivételével, aki a hitelkérelem benyújtásakor gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül – a hitelkérelem benyújtását megelőző fa) tizenkét hónapban a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint folyamatosan biztosítottként szerepelt, illetve a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősült, vagy kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, vagy fb) tizenkét hónapban folyamatosan köznevelési intézménnyel tanulói jogviszonyban, szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban, illetve felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban állt, g) a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai képzésre vagy részszakmára felkészítő szakmai oktatásra létrejött felnőttképzési jogviszony esetében rendelkezik a képzésben való részvételhez legmagasabb iskolai végzettségként előírt középfokú végzettséggel, és h) – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés kivételével – a képzési díj legalább húsz százalékát a képzést megszervező felnőttképző felé a hitelkérelem benyújtásakor már megfizette. (4) A (3) bekezdés f) pontja szerinti időszak számítása során a különböző, egymást követő időszakokat össze kell számítani és azt folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítás van, amelynek időtartama az adott időszakba nem számít bele, annak számításakor nem vehető továbbá figyelembe a közfoglalkoztatás keretében fennálló jogviszony és az álláskeresési támogatás igénybevételének időtartama. (5) A képzésben részt vevő személy a képzési hitel igénylése során azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, a hitelkérelem benyújtásakor hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A képzési hitelre való jogosultság feltételeit a Diákhitel szervezet központi kormányzati szolgáltatási busz használatával vagy a jogosultsági feltételre vonatkozó adatot kezelő szerv közvetlen megkeresése útján ellenőrzi. (6) Ha a képzési hitel tekintetében visszaélés gyanúja merül fel, a Diákhitel szervezet a hitelkérelem elbírálását, illetve a képzési hitel folyósítását felfüggeszti. (7) A képzési hitelhez kapcsolódóan megismert személyes adatot a Diákhitel szervezet a hiteltartozás megszűnését követő ötödik év utolsó napjáig kezeli. 26. § 27. §

13/A. Adatkezelés, a Jogi Szakvizsga Rendszer 27/A. § Az igazságügyért felelős miniszter a szakvizsgára bocsátás feltételeinek igazolása céljából, a jelölt és a vizsgáztató jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése érdekében, a jogszabályokban meghatározott nyilvántartás vezetése és a vizsgabizonyítványok kiállítása céljából kezeli a) a jelölt aa) nevét és születési nevét, ab) születési helyét és idejét, ac) anyja nevét, ad) lakcímét, levelezési címét és elektronikus levelezési címét, ae) az oklevelet adó egyetem megnevezését, az oklevél megszerzésének dátumát, és az oklevél sorszámát, af) a gyakorlati idő teljesítése szempontjából figyelembe vehető munkáltató és munkakör megjelölését, b) a vizsgáztató ba) nevét és születési nevét, bb) születési helyét és idejét, bc) anyja nevét, bd) lakcímét, levelezési címét és elektronikus levelezési címét, be) az oklevelet adó egyetem megnevezését, az oklevél megszerzésének dátumát, és az oklevél sorszámát, bf) az utolsó munkáltató és az utolsó betöltött munkakör megjelölését, bg) a számlavezető pénzintézet megnevezését, fizetési számlaszámát, bh) adószámát, bi) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét. 27/B. § Az igazságügyért felelős miniszter a jogi szakvizsgára való jelentkezés céljára informatikai felületet üzemeltet, amelyben a 27/A. §-ban meghatározott személyes adatokat a nyilvántartásba vételtől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli. 13/B. Igazságügyi Akkreditációs Testület 27/C. § (1) Az Igazságügyi Akkreditációs Testület az igazságügyért felelős miniszter képzésekkel kapcsolatos tanácsadó szerve. (2) Az Igazságügyi Akkreditációs Testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter öt évre nevezi ki. 27/D. § A jogi szakvizsga szervezésével és lebonyolításával összefüggő részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

28. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a felnőttképzési államigazgatási szervet, b) az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szervet, c) a képzési hitelt nyújtó szervet és d) a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szervet rendeletben jelölje ki. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a) a felnőttképzési tevékenységhez szükséges bejelentés és engedély részletes feltételeit, a bejelentés, illetve az engedély megadása iránti kérelem adattartalmát, benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, a felnőttképzők nyilvántartásának – személyes adatnak nem minősülő – adattartalmát, és a felnőttképzők nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a nyilvántartás módosításának és a nyilvántartásból való törlés eseteit, a felnőttképzési szerződés tartalmát, a felnőttképzési tevékenység feltételeit, a felnőttképző dokumentum- és nyilvántartásvezetési kötelezettségének szabályait, a felnőttképzők ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a felnőttképzési szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát és a bejelentésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának adatait és a felnőttképzési szakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket, c) a felnőttképzési minőségirányítási rendszert és annak külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat, d) a bemeneti kompetenciamérés lefolytatására és eredményének figyelembevételére, valamint az előzetes tudásmérés lefolytatására, az előzetesen felmért tudásnak a képzés során történő beszámítására vonatkozó szabályokat és azon képzési egységek meghatározásának szabályait, amelyekre a tudásmérés irányul, e) az ösztöndíj igénybevételének feltételeit, a képzési hitel igénybevételének részletes feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés megkötésének, a képzési hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának, törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének, továbbá felmondásának részletes szabályait, az együttműködési megállapodás megkötésének és felmondásának részletes szabályait, valamint a képzési hitelrendszer működtetésének részletes szabályait, f) a képzés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítésének feltételeit, eljárását és módját, g) a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a munkaerő- piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szervnek a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetésével kapcsolatos feladataira vonatkozó részletes szabályokat, h) a komplex felzárkózási képzések részletes szabályait, valamint, hogy ezen képzések szervezéséért és a képzések engedélyezéséért, ellenőrzéséért felelős szervet rendeletben jelölje ki. i) a programkövetelmény nyilvántartásba vételének rendjét, valamint az eljárásba bevonásra kerülő szakértőkre vonatkozó rendelkezéseket és a szakértői vélemény elkészítéséért fizetendő szakértői díj mértékét, (3) Felhatalmazást kap a felnőttképzésért felelős miniszter, hogy a) az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg a 3. § (2) bekezdése, valamint a 11/A. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait, valamint a felnőttképzők ellenőrzése során kiszabott közigazgatási bírság befizetésének rendjét, b) a szakképzésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a programkövetelmény nyilvántartásba vételének tartalmi szabályait, c) rendeletben határozza meg a kontaktórás, távoktatási és zárt rendszerű elektronikus távoktatási képzési formában megvalósuló képzések szakszerű és jogszabálynak megfelelő megszervezéséhez, lebonyolításához, valamint az adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó ellenőrzésének részletes szabályait, d) rendeletben határozza meg a mikrotanúsítvány tartalmát és kiállításának részletes feltételeit, továbbá a mikrotanúsítvány felnőttképző kiállító által a 13/C. § alapján kiállított mikrotanúsítványnak a FAR- rendszerbe – az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon – történő adatszolgáltatásának részletes szabályait. (4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a) a jogi szakvizsga vizsgáztatóira, a joggyakorlati időre, a jogi szakvizsgára történő jelentkezésre, a részvizsgákra, a jogi szakvizsga letételére rendelkezésre álló időre, a vizsgakövetelmények kiadására és a vizsgáztatás rendjére, a vizsgadíj mértékére, a vizsga halasztására és az informatikai rendszer üzemeltetésére, és b) az Igazságügyi Akkreditációs Testület feladatkörére, összetételére, létszámára és a testület tagjainak kinevezésére vonatkozó részletes szabályokat. 34. § (1) A Kormány felnőttképzési államigazgatási szervként a Pest Vármegyei Kormányhivatalt jelöli ki. (2) Az Áht. 9. § a)–d) pontjában meghatározott irányítási hatáskörök kivételével a Pest Vármegyei Kormányhivatal felett a felnőttképzéssel összefüggő feladatok tekintetében a felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja az irányító szervi hatásköröket. (3) A Kormány a felnőttképző minőségirányítási rendszerének külső értékelése tekintetében felnőttképzési államigazgatási szervként az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki. 28/A. § 28/B. §

29. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. július 1-jén lép hatályba. (2) Az 1–17. §, a 20–28. §, a 30–37. §, a 38. § (1), (3)–(10) bekezdése és a 39. § a) és b) pontja 2013. szeptember 1-jén lép hatályba. 35. § Ez a rendelet 2020. február 15-én lép hatályba.

30. § (1) E törvénynek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, a szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményére vonatkozó javaslat, továbbá e törvénynek a Módtv1.-gyel megállapított rendelkezése szerinti bejelentés és engedély megadása iránti kérelem 2020. július 1-jétől nyújtható be. (2) E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a Módtv1. hatálybalépésekor engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenység folytatására – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig jogosult. Az engedély, a felnőttképzési programkövetelmény és a felnőttképzési nyelvi programkövetelmény módosítására irányuló kérelem 2020. június 30-áig nyújtható be, amelyet e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell elbírálni. A Módtv1. hatálybalépésétől e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó új engedély nem adható. (3) A (2) bekezdéstől eltérően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakmai képzés és vizsgaszervezés folytatására a Módtv1. hatálybalépésekor arra engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint, illetve a vizsgaszervezésre a komplex szakmai vizsgáztatás szabályainak a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a (2) bekezdésben meghatározott határnapig jogosult azzal, hogy az Országos Képzési Jegyzékben 2019. december 31-én szereplő és a felnőttképzési engedélyében meghatározott szakképesítésre, részszakképesítésre irányuló képzés utoljára 2020. december 31-én indítható. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzési államigazgatási szerv delegálja, a központi kiadású tételsor, a feladatközlő lap, a segédanyag és a javítási-értékelési útmutató elkészítéséről a szakképzési államigazgatási szerv útján a szakképzésért felelős miniszter – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – gondoskodik. (4) E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő ilyen tevékenységét a (2) és (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig végezheti azzal, hogy a Módtv1. hatálybalépése és 2022. december 31. közötti időszakban a nyilvántartásba bejegyzett adatok tekintetében kizárólag azok törlésére van lehetőség. A felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő továbbképzési kötelezettségének teljesítésére, a továbbképzés és az ahhoz kapcsolódó vizsga megszervezésére és lebonyolítására e törvénynek és a végrehajtására kiadott rendeletnek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a felnőttképzési szakértő a továbbképzési kötelezettségének teljesítésére 2022. december 31-éig köteles. (5) A (2)–(4) bekezdés szerinti tevékenység ellenőrzésére és az ahhoz kapcsolódóan megállapítható jogkövetkezményekre a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 31. § Az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6. § (2) bekezdését arra a felnőttképzési szakértőre, aki a felnőttképzési szakértői tevékenység végzését 2022. január 1-jét megelőzően a felnőttképzési államigazgatási szerv számára bejelentette, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a felnőttképzési szakértő nem felel meg a Módtv2.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételeknek, a továbbképzési- és vizsgakötelezettségének a 2022. január 1-jét követő első továbbképzési időszak végéig tehet eleget. 32. § E törvénynek az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezései szerint programkövetelményre, annak módosítására és törlésére vonatkozó javaslat 2023. március 1-jétől nyújtható be a felnőttképzésért felelős miniszternek azzal, hogy a 2023. március 1-jén a programkövetelmény nyilvántartásba vétele, módosítása és törlése tárgyában folyamatban lévő eljárásban a Módtv3.-nak a hatálybalépését megelőző napon hatályos, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 33. §E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 15. § (1) bekezdés d) pontja, 15/A. §-a, 16. § a) pontja, módosított 11. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezéseit a Módtv3. hatálybalépésének időpontjában folyamatban levő képzések esetében is alkalmazni kell. 33/A. § 33/B. § 33/A. § Azok a felsőoktatási intézmények, amelyeknek 2024. május 10. napjáig vagyoni biztosítékadási kötelezettségük állt fenn, a vagyoni biztosítékadásra vonatkozó bejelentési és nettó árbevetéli jelentési kötelezettségüknek legkésőbb 2025. június 15-ig eleget kell tenniük. 33/B. § Az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 17/A. § c) pontját a Módtv4. hatálybalépésének napján folyamatban lévő képzésekre nem kell alkalmazni. 36. § A Pest Megyei Pest Vármegyei Kormányhivatal – azok megszűnéséig – az Fktv. 30. §-a szerint ellátja a 2019. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a szakképzési feladatot ellátó hatóság és a felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szerv felelősségi körébe utalt feladatokat. 37. § (1) Az Fktv. 30. § (3) bekezdése szerinti vizsgaszervezési engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézménynek kell tekinteni a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt, valamint az emberi erőforrások minisztere hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt intézményekről szóló 5/2013. (I. 18.) EMMI rendelet e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezése alapján vizsgaszervezésre jogosultat is. (2) Az Fktv. 30. § (3) bekezdése szerint szervezett vizsgán az a vizsgázó, aki a komplex szakmai vizsgáját az e rendelet hatálybalépését megelőző egy éven túl kezdte meg, a 2019. december 31-én hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint tehet javító- és pótlóvizsgát, ha arra legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított harminc napon belül jelentkezik. (3) A vizsga vizsgabizottsága elnökének és tagjainak az Fktv. 30. § (3) bekezdése szerinti delegálása tekintetében a Kormány szakképzési államigazgatási szervként a Pest Megyei Pest Vármegyei Kormányhivatalt jelöli ki. 37/A. §A 2020. december 31-éig nyilvántartásba vett felnőttképzési szakértő a 15. § (1) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettségét első alkalommal 2021. június 30-áig teljesítheti. 37/B. §A 26/A. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatásnak első alkalommal 2022. január 31. napjáig kell eleget tenni a) a (4) bekezdés a), b) és d)–f) pontja vonatkozásában a 2021. év első, második, harmadik és negyedik negyedévére, b) a (4) bekezdés c) és g) pontja vonatkozásában a 2013–2021. évekre vonatkozóan. 37/C. § E kormányrendeletnek az egyes felnőttképzéssel és szakképzéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 631/2022. (XII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 22. § (3a) bekezdése szerinti rendelkezését a Módr. hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő képzések esetében is alkalmazni kell. 17. Az Európai Unió jogának való megfelelés 34. § (1) E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja. (2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentése megtörtént. 18. 35. § 36. § 37. § 38. § 19. 39. § a)–b) c) 22. Az Európai Unió jogának való megfelelés 38. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja. (2) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (3) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 128. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Amennyiben a mikrotanúsítványt adó képzés több, a szakképzésről szóló törvény szerinti tankönyv (a továbbiakban: szakképzési tankönyv) együttes felhasználásával kerül megszervezésre, és a felnőttképző szakképzési tankönyvenként önállóan, dokumentáltan győződik meg azok teljes ismeretanyagának megfelelő elsajátításáról, úgy a képzés során szakképzési tankönyvenként kerülhet sor mikrotanúsítvány kiállítására. 2. § (1) A mikrotanúsítvány kiállítására és tartalmára a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 11. § (2) bekezdés c) pontja, 15. § (2) bekezdése, a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvhr.) 22. § (1) és (3) bekezdése szerinti, a tanúsítvány kiállítására és tartalmára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tanúsítvány alatt mikrotanúsítványt kell érteni. (2) A mikrotanúsítvány az 1. melléklet szerinti adatokat tartalmazza. (3) A mikrotanúsítványt magyar és angol nyelven kell kiállítani. A képzőnek a mikrotanúsítvány kiállításához szükséges adatokat magyar és angol nyelven kell megadnia a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerben. (4) A mikrotanúsítványt legkésőbb a képzés befejezését követő 60 napon belül kell kiállítani. (5) A felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerben kiállított, tárolt és nyilvántartott elektronikus mikrotanúsítvány adatainak kijavítását, az elveszett vagy sérült mikrotanúsítvány pótlását a mikrotanúsítványt adó képzésben részt vevő személy a mikrotanúsítványt kiállító felnőttképzőtől kérheti. 3. § A képző a mikrotanúsítvány kiállításához kapcsolódóan – az Fktv. 13/C. § (2b) és (4) bekezdésében foglalt előírásoknak való megfelelés érdekében – a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerben a 2. melléklet szerinti tartalommal szolgáltat adatot. 4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 5. § A felnőttképző e rendelet rendelkezései szerint jár el, ha a képzés elvégzését igazoló, az Fktv. 11. § (2) bekezdés c) pontja szerinti tanúsítványt e rendelet hatálybalépését követően állítja ki.

A felnőttképzésben kiállított mikrotanúsítvány tartalmi elemei 1. Az Fvhr. 22. § (1) bekezdés a)–c) és e)–g) pontja szerint adatok 2. A felnőttképző a) Adószáma b) Felnőttképző képviselője (név) c) Felnőttképző képviselője (pozíció) 3. A képzés fő adatai a) Megnevezés b) Azonosító 4. A mikrotanúsítvány adatai a) A mikrotanúsítvány (Szakképzési tankönyv) megnevezése, nyilvántartásba vételi száma b) Óraszám c) Kezdete – Vége d) A képzés formája e) A számonkérés módja f) Az értékelés módja g) Értékelés h) Kompetenciák leírása 5. A kiállító szervezet a) Neve b) Címe c) Adószáma d) Kibocsátó ország 6. A mikrotanúsítvány technikai adatai a) A mikrotanúsítvány alátámasztásához alkalmazott minőségbiztosítás típusa b) Típusa c) Kibocsátásának helye és időpontja

A mikrotanúsítvány nyilvántartásának elemei 1. A képzésben részt vevő a) Családi és utóneve (viselt név) b) Családi és utóneve (születési név) c) Anyja születési családi és utóneve d) Születési helye, ideje 2. A képző a) Neve b) Címe c) Azonosító számai vagy adószáma d) Képző képviselője (név) e) Képző képviselője (pozíció) 3. A képzés fő adatai a) Megnevezés b) Azonosító 4. A mikrotanúsítvány adatai a) Megnevezése és azonosító száma b) Adott esetben a mikrotanúsítvány megszerzéséhez vezető tanulási tapasztalat szintje (EKKR, MKKR szint) c) Óraszám d) Felsőoktatás esetén – kreditérték (ECTS) e) Kezdete – Vége f) A képzés formája g) A számonkérés módja h) Az értékelés módja i) Értékelés j) Kompetenciák leírása, felsőoktatás esetén tárgytematika és tanulási eredmény 5. A kiállító szervezet a) Neve b) Címe c) Adószáma d) Képző képviselője (név) e) Képző képviselője (pozíció) f) Kibocsátó ország 6. A mikrotanúsítvány technikai adatai a) A mikrotanúsítvány alátámasztásához alkalmazott kibocsátó szervezet által alkalmazott minőségbiztosítás típusa b) Típusa c) Kibocsátásának helye és időpontja d) A felsőoktatásban kiállított mikrotanúsítvány esetén a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 9. melléklet 8. pontja szerinti kreditigazolás adattartalmai 7. A képzésben részt vevő kiegészítő adatai a) Egyéb személyes azonosítója: oktatási azonosító szám, társadalombiztosítási azonosító jel, adóazonosító jel vagy a kibocsátó rendszerbeli azonosító szám b) Állampolgársága c) Legmagasabb iskolai végzettsége d) A résztvevő magyarországi tartózkodással nem rendelkező külföldi személy-e 8. Támogatási program 9. A kibocsátó rendszer típusa, azonosítója a) Visszavonás esetén: a mikrotanúsítvány visszavonásának vagy érvénytelenítésének időpontja b) Visszavonás oka