AZ ECL NYELVVIZSGARENDSZER VIZSGASZABÁLYZATA

AZ ECL NYELVVIZSGARENDSZER VIZSGASZABÁLYZATA

VIZSGAIDŐPONTOK, JELENTKEZÉS, VIZSGADÍJAK

Az ECL nyelvvizsga jellemzői

Az ECL nyelvvizsga a Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Központja által működtetett nyelvvizsga. A vizsga papíralapú, és általános idegen nyelvi nyelvtudást mér, a vizsgázók kommunikatív nyelvtudásának tesztelését helyezi a fókuszba.

Vizsganyelvek

Az ECL vizsgarendszernek 15 vizsganyelve van: angol, bolgár, cseh, francia, héber, horvát, lengyel, magyar, német, olasz, orosz, román, spanyol, szlovák és szerb. Az angol, magyar és német nyelvvizsgák Magyarországon akkreditált nyelvvizsgák.

Vizsgaszintek

Az ECL nyelvvizsga a Közös Európai Referenciakeret szintjeihez illesztett, szintező típusú nyelvvizsga. ECL nyelvvizsgát a következő szinteken lehet tenni: A2 (belépőfok), B1 (alapfok), B2 (középfok), C1 (felsőfok). Magyar és német nyelvből mind a négy szint akkreditált, angol nyelvből a B1, B2 és C1 szint akkreditált Magyarországon.

Vizsgarészek

Az ECL vizsgahelyeken lehetőség van komplex vizsga, illetve szóbeli vagy írásbeli részvizsga letételére.
A komplex ECL nyelvvizsga négy vizsgarészből áll: olvasáskészség, íráskészség, beszédértés és beszédkészség.
Az írásbeli részvizsga olvasáskészség és íráskészség vizsgarészekből, a szóbeli részvizsga pedig beszédértés és beszédkészség vizsgarészekből áll.

Vizsgaidőszakok

A Vizsgaközpont évente öt vizsgaidőszakot hirdet. Az ECL vizsgák vizsgahónapjai: február, április, június, október, december. Az egyes vizsganyelvek vizsgaidőpontjait a Vizsgaközpont a vizsgarendszer honlapján (www.ecl.hu) jelenteti meg.

Vizsgahelyek

ECL nyelvvizsgát Magyarországon vagy külföldön az ECL vizsgahelyhálózathoz tartozó vizsgahelyeken lehet tenni. A lehetséges vizsgahelyszínekről a vizsgázók a honlapon tájékozódhatnak.

Jelentkezés

Az ECL nyelvvizsgára minden, a jelentkezés naptári évében 14. életévét betöltött személy jelentkezhet. A jelentkezés történhet:

  • személyesen, a kiválasztott vizsgahelyen a jelentkezési lap leadásával,
  • postai úton (a vizsgázó a jelentkezési lapot a kiválasztott vizsgahelyre küldi el),
  • az ECL vizsgarendszer online felületén, a honlapon található elektronikus jelentkezési lap kitöltésével. Az online jelentkezésre a jelentkezési határidőt megelőző kb. 3 hétben van lehetőség.

A papíralapú jelentkezési lap megtalálható a vizsgahelyeken, valamint letölthető a Vizsgaközpont honlapjáról.
A jelentkezési laphoz minden esetben csatolni kell a vizsgadíj befizetéséről szóló bizonylatot, e nélkül a jelentkezés érvénytelen. Online jelentkezés esetén a vizsgázók a bizonylatot e-mailben juttatják el a vizsgahelyre.
A jelentkezés a vizsgaidőpont előtt négy héttel zárul.
A jelentkezési lapon megadott e-mail címre minden jelentkező automatikus visszaigazoló e-mailt kap jelentkezéséről, valamint saját Vizsgázói oldalának létrejöttéről. Az online jelentkezők a visszaigazolást azonnal megkapják, a papíralapú jelentkezési lapot benyújtók legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 3 munkanapon belül értesülnek jelentkeztetésük megtörténtéről. Amennyiben ők az elektronikus visszaigazolást a jelentkezési határidőt követő 3 munkanapon belül nem kapnák meg, haladéktalanul fel kell venniük a kapcsolatot a választott vizsgahellyel.
Név, lakcím, ill. bármilyen személyi adat megváltozása esetén, a vizsgázó köteles haladéktalanul írásban (elektronikus úton) értesíteni a vizsgahelyet, hogy az a változásokat az adatbázisba átvezethesse. Ennek elmaradása esetén hibás adatok kerülhetnek a bizonyítványba. A bizonyítványok újragyártásának költségét a mulasztó fél fizeti.

Jelentkezés több nyelvre vagy szintre

Az ECL vizsgarendszerben egy vizsgaidőszakon belül lehet jelentkezni különböző nyelvekből különböző szintekre. Adminisztrációs-szervezési okokból nem lehet jelentkezni azonos nyelvből különböző szintekre, vagy különböző nyelvekből azonos szintekre.

Pótjelentkezés

A jelentkezési határidőt követően a vizsgázóknak (pótdíj megfizetése ellenében) lehetőségük van pótjelentkezésre. A pótjelentkezés határidejét a Vizsgaközpont a honlapján teszi közzé.
Pótjelentkezésre kizárólag papíralapú jelentkezési lapon van lehetőség. A pótjelentkezés díja 3.000 Ft, melyet a vizsgahelynek kell befizetni. A kitöltött jelentkezési lapot, a vizsgadíj és a pótjelentkezés díjának befizetéséről szóló bizonylatot a vizsgahelyen kell leadni.

Vizsgadíj

A vizsgadíj összegét a Vizsgaközpont határozza meg. Az aktuális vizsgadíj összege megtalálható a Vizsgaközpont honlapján.

A vizsgadíj befizetése

A befizetett vizsgadíj ellenében a jelentkező jogosult vizsgázni, illetve vizsgáját (külön kérelemre halasztási díj ellenében) egy alkalommal a következő vizsgaidőszakra elhalasztani.
A papír alapon történő jelentkezéskor a vizsgadíj befizetését annál a vizsgahelynél kell intézni, ahol a jelentkező vizsgázni szándékozik. A díjfizetés módja vizsgahelyenként változhat. Papír alapú jelentkezés esetén a befizetés történhet postai utalványon vagy átutalással, illetve egyes vizsgahelyeken készpénzben. A befizetési igazolást minden esetben csatolni kell a kitöltött jelentkezési laphoz.
Internetes jelentkezés esetén a vizsgázók saját Vizsgázói oldalukon kapnak tájékoztatást a jelentkezéskor kiválasztott fizetési módnak megfelelően. Online jelentkezés esetén a vizsgadíjat át kell utalni, vagy postai utalványon (mely a vizsgahelyen beszerezhető) be kell fizetni a megadott számlaszámra. Az átutalás igazolását elektronikusan, a postai befizetés eredeti igazoló szelvényét postai úton vagy személyesen el kell juttatni a vizsgahelynek.
A jelentkezés csak a vizsgadíj befizetését igazoló bizonylat beérkezésével válik érvényessé. Amennyiben a befizetési bizonylat a jelentkezési határidő lejártáig nem érkezik be, a vizsgahely törli a jelentkezést.

Számlaigény

A számlaigényt a vizsgára történő jelentkezéskor kell jelezni. Az online vagy papíralapú jelentkezési lapon meg kell adni a számlázási adatokat, valamint az átutalás közleményében fel kell tüntetni a vizsgázói azonosítót és a vizsgázó nevét.
A papír alapon történő jelentkezéskor a jelentkezési lapot a befizetés napján kell leadni a vizsgahelyen annak érdekében, hogy a számlázási adatok rögzítésre kerüljenek az adminisztrációs rendszerben. Postai befizetés esetén amennyiben rendelkezésre áll a vizsgázói azonosító, azt is fel kell tüntetni a befizetési csekk közlemény rovatában.
A jelentkezéssel elfogadásra kerül, hogy a fentiek hiányában számla kiállítására nincs mód. Ennek elmulasztása esetén a vizsgázó névre szóló befizetési igazolást kap.

A vizsgadíj visszatérítése

A befizetett vizsgadíj nem igényelhető vissza.
A vizsgára jelentkező, de azon meg nem jelent vizsgázó befizetett vizsgadíja elvész, amennyiben a vizsgázó nem él a vizsgahalasztási lehetőséggel. Újabb vizsgára csak a vizsgadíj megismételt befizetésével jelentkezhet.
Amennyiben a vizsgázó halaszthatatlan ok miatt nem tud megjelenni a vizsgán, a vizsgahely írásos kérésre, annak mérlegelése alapján – kielégítő bizonyíték esetén – méltányosságból visszatérítheti a befizetett vizsgadíj 40%-át. Vizsgadíj visszatérítésére irányuló kérelem csak abban az esetben fogadható el, ha azt a vizsgázó legkésőbb a vizsga előtti napig jelzi a vizsgahelynek.
Halasztott vizsga vizsgadíja nem igényelhető vissza.

A vizsgázó értesítése a vizsga időpontjáról és helyszínéről

A vizsgázók legkésőbb a vizsgaidőpont előtt 10 nappal a Vizsgázói oldalukon elektronikusan értesülnek a vizsgabeosztásról. Az értesítő tartalmazza a számítógép által generált vizsgázói számot, továbbá pontos információkat az egyes vizsgarészek helyéről és időpontjáról, valamint a vizsgával és a vizsgán való részvétellel kapcsolatos tudnivalókat (pl. szabályok, szankciók, használható segédeszközök stb.).

Fogyatékkal élő vizsgázók vizsgáztatása

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a Vizsgaközpont a 137/2008 V.16. (Korm. rend. 8.§ f.) szerint a fogyatékkal élő személyek számára a fogyatékosságuknak megfelelő vizsgakörülményeket teremt. A fogyatékkal élő vizsgázók, amennyiben fogyatékosságukat (orvos)szakértői véleménnyel alátámasztják, egyedi eljárásra jogosultak.
A 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 63.§ 2. pontjában megfogalmazott módon igazolt sajátos nevelési igény esetén a sajátos nevelési igényű vizsgázó az ECL vizsgahelyhez benyújtott írásos kérelem alapján egyedi eljárással vizsgázhat. A sajátos nevelési igény státusz igazolásaként kizárólag a Megyei Szakértői Bizottságok, illetve az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat és jogelődje, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény által kiállított igazolások fogadhatók el.
A fogyatékkal élő, ill. a sajátos nevelési igényű vizsgázóknak a vizsgára jelentkezés határidejéig szükséges eljuttatniuk az egyedi eljárásra vonatkozó kérelmet a választott vizsgahelyre. A vizsgahely a kérelmet a Vizsgaközpontnak továbbítja. Az egyedi eljáráshoz szükséges kérelem nyomtatott formában elérhető a vizsgahelyeken, valamint elektronikusan a Vizsgaközpont honlapján. A kérelemhez minden esetben csatolni kell az (orvos)szakértői véleményt.
Utólagosan leadott (orvos)szakértői vélemény alapján egyedi eljárás nem igényelhető. Ez esetben csak arra van lehetőség, hogy a vizsgázó díjmentesen halaszthatja vizsgáját a következő vizsgaidőszakra.
Az egyedi eljárás engedélyezéséről az (orvos)szakértői vélemény alapján a Vizsgaközpont esélyegyenlőségi referense dönt. Döntéséről értesíti az érintett vizsgahelyet a vizsgabeosztás elkészítésének határidejéig.
Egyedi eljárás esetében nem történik tartalmi módosítás a vizsgaanyagban. A módosítás kizárólag formai.
Megjegyzés: Az Nkt 4.§ 3. szerint definiált beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség nem minősül sajátos nevelési igénynek. Míg a sajátos nevelési igény gyűjtőfogalomban definiáltak fogyatékossági kategóriák (Nkt 4.§ 25. szerint), a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség nem fogyatékosság, így ennek alapján a nyelvvizsgán egyedi eljárás nem kérhető.
A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel kapcsolatos szakértői véleményt a 15/2013 (II.26.) EMMI rendelet 11.§ szerint a pedagógiai szakszolgálatok járási tagintézményei állítják ki, fentiekből következően az itt kiállított szakértői véleményekben foglalt többletkedvezmények nyelvvizsgáztatás során nem érvényesíthetők, mivel nem fogyatékosságon alapulnak.

Vizsgahalasztás

A vizsgázó akadályoztatása esetén egy alkalommal jogosult vizsgahalasztást kérni: vizsgáját – külön kérelemre, halasztási díj ellenében – a következő vizsgaidőszakra halaszthatja. Az egyszer már elhalasztott vizsga ismételten nem halasztható. A halasztási kérelem (nyomtatvány) letölthető a www.ecl.hu honlapról.
Ha a vizsgázó komplex vizsgára jelentkezett, csak a teljes vizsgáját halaszthatja el a következő vizsgaidőszakra. Külön az írásbeli, illetve a szóbeli részvizsga, továbbá egyes készségek vizsgájának halasztására nem jogosult. A halasztási kérelem benyújtásának határideje a vizsgát követő 10. nap.

A vizsga helyének és időpontjának megváltoztatása

A vizsgázó nem változtathatja meg a vizsga helyét, amennyiben a vizsgadíj befizetése megtörtént, és a jelentkezését már érvényesítették. Kivételesen indokolt esetben az átadó és a fogadó vizsgahely megállapodhat a vizsgahely megváltoztatásáról legkésőbb a jelentkezési határidőt követő második munkanapig.

A vizsga nyelvének, szintjének, illetve típusának megváltoztatása

A vizsgázónak saját kérésére lehetősége van a vizsga nyelvét, szintjét, illetve típusát megváltoztatni, amennyiben a vizsgadíj befizetése még nem történt meg. A vizsgázónak az erre irányuló kérését a vizsgahelynek kell jeleznie.

A meghirdetett vizsganaptól eltérő napon történő vizsgázás

Évente egy alkalommal valamennyi B2 szintű nyelvvizsga nem szombati napon is letehető. Ezt a lehetőséget kizárólag a Vizsgaközpontban, Pécsett biztosítja a Vizsgaközpont. A vizsgára ez esetben a szombati vizsganapot követő hétfőn kerül sor. A nem szombati vizsganapra történő jelentkezést lelkiismereti okokra hivatkozva lehet kérvényezni. A kérelmet a Vizsgaközpont vezetőjéhez kell intézni a vizsgára jelentkezéssel egy időben. A jelentkezési határidő után beérkezett kérelmet a Vizsgaközpont nem tudja figyelembe venni.

A vizsga menete

Az írásban teljesített vizsgarészek (olvasáskészség, íráskészség és beszédértés) a Vizsgaközpont által kijelölt vizsganapon egységes időpontban kezdődnek minden vizsgahelyen. Komplex vizsga esetében a vizsga az írásbeli részvizsgával (olvasáskészség és íráskészség vizsgarészekkel) kezdődik, melyet szünet után követ a beszédértés vizsgarész.
A beszédkészség vizsgára minden vizsgaidőszakban az írásbeli részvizsgát követő 2 hétben kerülhet sor. A beszédkészség vizsga a vizsgahely által készített beosztás alapján történik.

A beszédkészség vizsgarész

A beszédkészség vizsgarész kétfős vizsgabizottság előtt zajlik. A beszédkészség értékelését beszédkészség-értékelői alapképzésen kiképzett és rendszeresen továbbképzett beszédkészség-értékelők (szóbeli vizsgáztatók) végzik.
A vizsgázók párban vizsgáznak. Páratlan számú vizsgázó esetén a vizsgahelyek három vizsgázóból álló vizsgázói csoportot alakítanak ki. Vis major esetekben egyéni vizsgáztatásra is sor kerülhet.
A vizsgázóknak a jelentkezési lapon lehetőségük van megnevezni a vizsgázótársukat. Amennyiben ilyen igényt nem jeleznek, a vizsgázópárok kialakítása véletlenszerűen történik.
A vizsgázónak a beszédkészség vizsgán nem áll rendelkezésére felkészülési idő.
A beszédkészség vizsgáról hangfelvétel készül. A vizsgázó a jelentkezési lap aláírásával beleegyezik a hangfelvétel készítésébe. A Vizsgaközpont és a vizsgahelyek a hangfelvételeket bizalmasan kezelik, azok csak a Vizsgaközpont, illetve az OH NYAK számára, monitorozási célra használhatók.

Összeférhetetlenség

A beszédkészséget értékelő vizsgabizottságok összeállításánál és a teremfelügyelők kiválasztásánál a vizsgahelyek figyelembe veszik a Ptk. és az akkreditációs követelmények szerinti összeférhetetlenségi előírásokat.

Szótárhasználat

Az ECL íráskészség feladatainak megoldásához a vizsgázók minden vizsgaszinten használhatnak könyvesbolti forgalomban beszerezhető általános egynyelvű és kétnyelvű nyomtatott szótárt. A vizsgán tematikus szótár nem használható. Egyéb segédeszköz (pl. kézzel írott jegyzet, szójegyzék, szószedet) használata nem megengedett.
Az olvasáskészség, beszédértés és beszédkészség feladatok megoldásához a vizsgázók nem használhatnak segédeszközt.

Hibajavítás

A vizsgázók jegyzeteiket kizárólag a feladatlapokra írhatják. Hibajavító, javítószalag használata tilos. Az esetleges javítást a feladat megoldásához használt tollal, áthúzással kell végezni.
Azoknál a beszédértési és olvasáskészség feladatoknál, ahol nyitott kérdésekre kell válaszolni az elhangzott, ill. olvasott szöveg alapján, kerülni kell a teljes mondatos választ, helyette elegendő egy rövid, néhány szavas, nyelvileg pontos válasz. A válasz célirányosan csak arra térjen ki, amire a kérdés vonatkozik, ne tartalmazzon felesleges, a válasz részét nem képező elemeket. Ha a válasz olyan elemet tartalmaz, ami nem része a helyes megoldásnak, az adott válasz hibásnak minősül. Az olvasáskészség feladatainál a felesleges elemeket tartalmazó bemásolt szöveg(rész) szintén hibás válasznak minősül. Csak a zárójelbe tett és áthúzott megoldások nem tekintendők a helyes válasz részének.
Azoknál a feladatoknál, ahol a helyes válasz betűjelét táblázatba kell beírni, a táblázatban a javítást áthúzással kell jelölni, és a végleges megoldást ugyanabba a cellába kell beírni. Az értékelők nem veszik figyelembe a táblázatba be nem írt megoldásokat.
A dolgozat értékelésére szolgáló táblázatot üresen kell hagyni.

Vizsgabiztonsági előírások

Az írásbeli vizsgaalkalmakat kiképzett teremfelügyelők bonyolítják le.
Valamennyi vizsgázónak érvényes fényképes dokumentummal (útlevéllel, jogosítvánnyal, személyi igazolvánnyal, tartózkodási engedéllyel) kell igazolnia személyazonosságát. Ennek hiányában a vizsgahely az érintett személy vizsgáztatását köteles megtagadni.
A vizsgázók nem vihetnek a terembe, illetve a vizsga ideje alatt nem tarthatnak maguknál bekapcsolt mobiltelefont, semmilyen táskát, könyvet, jegyzetpapírt, felvevő készüléket vagy bármilyen egyéb nyomtatott, illetve kézzel írott anyagot. A vizsgázóknak minden piszkozati munkát is a feladatlapokon kell elvégezniük. Szótár kizárólag az íráskészség feladatokhoz használható.
A vizsgázók fekete vagy kék tollal írják a feladatlapra végleges válaszaikat.
Egyetlen vizsgázó sem hagyhatja el a termet az írásbeli vizsgarészek befejezése előtt. Kivételt csak egészségi okból lehet tenni. Ilyen esetben a vizsgázót a vizsgahely egy alkalmazottjának ki kell kísérnie.

A vizsgázó késése

Ha a vizsgázó az olvasáskészség vizsgarésznél az utasítások elmondása közben érkezik meg, még elkezdheti, de számára a vizsga időtartama nem hosszabbítható meg. A beszédértés vizsgarész alatt, ha már elindult a hangfelvétel, egyetlen későn érkező vizsgázó sem léphet be a terembe.

Zavaró körülmények

Ha a vizsgázó kifogással kíván élni a vizsgakörülmények miatt, akkor észrevételét közvetlenül az érintett vizsgarész után köteles megtenni. Kifogását írásban kell benyújtania, és azt a vizsgahely vezetőjének vagy megbízottjának közvetlenül a vizsga után kell átadnia.

Vizsgacsalás és fegyelmezetlenség

A bérvizsgázók kiszűrését az ECL vizsgahelyek a személyazonosság szigorú ellenőrzésével, a beadott vizsgadolgozatok és a személyazonosságot igazoló okmányok összevetésével végzik.
Bérvizsgázó tettenérése esetén jegyzőkönyv készül, és a vizsgahely értesíti a Vizsgaközpontot. A Vizsgaközpont mind a tetten ért bérvizsgázót, mind megbízóját véglegesen kizárja az ECL vizsga letételéből és erről értesíti az OH NYAK-ot.
A bizonyítható csaláson ért vizsgázó (más dolgozatának másolása, nem megengedett segédeszköz használata stb.) vizsgáját a Vizsgaközpont érvényteleníti, és a vizsgázót kizárhatja az ECL nyelvvizsga letételének lehetőségéből.
Amennyiben az íráskészség feladatok értékelése során fény derül arra, hogy a vizsgázó az internetről vagy egyéb forrásból plagizál, másol szövegeket, az vizsgacsalásnak minősül, ezért a Vizsgaközpont a vizsgázónak az adott vizsgarészben az adott feladaton elért eredményét érvényteleníti.
A vizsgázók nem adhatnak át egymásnak anyagot vagy információt a vizsga alatt.
A vizsgázók nem másolhatnak egymás feladatlapjáról, és semmilyen módon sem segíthetik egymást.
Ha bármilyen fegyelmezetlenség történik, a teremfelügyelőnek jelentenie kell annak részleteit a vizsgahely vezetőjének vagy megbízottjának, indokolt esetben meg is szakíthatja a fegyelmezetlen vizsgázó(k) vizsgáját. Erre azokban az esetekben van szükség, amikor a teremfelügyelő úgy ítéli meg, hogy arra vizsgabiztonsági okokból vagy a többi vizsgázó nyugodt munkájának biztosítása érdekében van szükség. Az esetről jegyzőkönyv készül.

Titoktartás

Minden személy, aki a nyelvvizsgák lebonyolításában részt vesz, titoktartási nyilatkozatot ír alá.

Az értékelés és eredményszámítás módja

A vizsgázók teljesítményének értékelésében minden készség esetében két értékelő vesz részt.
A vizsgázó minden készségből maximum 25 vizsgapontot kaphat. Az értékelés során részben helyes válaszokért részpontok nem adhatók.
Az olvasáskészség és a beszédértés feladatlapok 2020 itemet tartalmaznak, az egyes itemek pontértéke 1,25 pont.
Az íráskészség és a beszédkészség vizsgateljesítmények értékelése analitikus értékelési skálák segítségével öt értékelési kritérium alapján történik.
Az íráskészség vizsgán a vizsgázó minden értékelési szempontra értékelőnként és feladatonként maximálisan 5 pontot kaphat. Így az íráskészség vizsgarészben maximálisan elérhető feladatpont 100 pont. A két értékelő által adott pontok számítógépes rögzítése után a számítógépes program számtani középérték számítása alapján határozza meg a vizsgapontokat.
A beszédkészség vizsgarészben a két értékelő egymástól függetlenül értékel. A vizsga után a vizsgáztatók közösen alakítják ki a pontszámot.
A beszédértés és az olvasáskészség vizsgarész eredményeit a Vizsgaközpont statisztikai módszerekkel elemzi. A statisztikai eredmények tükrében indokolt esetben a Vizsgaközpont utólagos korrekciót végez. A korrekció során a nem megfelelő működésű itemeket semlegesíti, az érintett itemek pontértékét minden vizsgázónak a válaszától függetlenül odaítéli.

Eredményközlés

A Vizsgaközpont a vizsgaeredményről szóló értesítést az írásbeli vizsga időpontjától számítva legkésőbb a 30. napon közzéteszi a www.ecl.hu honlapon. Ugyanakkor minden vizsgázót e-mailben értesít arról, hogy a Vizsgázói oldalán elérhetőek a vizsgaeredmények. Amennyiben a vizsgázó igényli, írásos kérésére a Vizsgaközpont a vizsgaeredményéről postai úton is tájékoztatja a jogszabályban előírt határidőn belül.

Nemzetközi és államilag elismert bizonyítvány

A vizsgázók komplex vizsgára, illetve írásbeli vagy szóbeli részvizsgára jelentkezhetnek. A vizsgázó a sikeres vizsgájáról/részvizsgáról bizonyítványt kap.
A szóbeli részvizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó mind a beszédértés, mind a beszédkészség vizsgarészben minimum 40%-os eredményt ért el, és a két vizsgarész átlaga eléri a 60%-ot.
Az írásbeli részvizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó mind az olvasáskészség, mind pedig az íráskészség vizsgarészben minimum 40%-os eredményt ért el, és a két vizsgarész átlaga eléri a 60%-ot.
Amennyiben a vizsgázó komplex vizsgára jelentkezett, és mind a négy vizsgarész (olvasáskészség, íráskészség, beszédértés, beszédkészség) esetében elérte a 40%-os teljesítési minimumot, valamint a négy vizsgarész összesített átlaga eléri a 60%-os megfelelési minimumot, akkor sikeres komplex bizonyítványt kap. Ugyanakkor, ha csak az írásbeli, vagy csak a szóbeli részvizsgája sikeres, akkor a Vizsgaközpont sikeres részvizsga-bizonyítványt ad ki.
Jelen szabályozás kizárólag a 2016. decemberi időszaktól kezdődően érvényes, visszamenőleges hatálya nincs. Az újfajta eredményszámítás csak az egy vizsgaidőszakon belül letett komplex vizsgára vonatkozik, külön vizsgaidőszakban letett írásbeli és szóbeli vizsgarészek nem kompenzálhatják egymást.
A bizonyítványokat a Vizsgaközpont annak az ECL vizsgahelynek küldi meg, ahol az ECL vizsga történt. A bizonyítványt a vizsgahely juttatja el a vizsgázóhoz.
A Magyarországon akkreditált vizsganyelvekből (angol, magyar, német) a magyarországi vizsgahelyeken vizsgázók nemzetközi és államilag elismert bizonyítványt kapnak.
A többi vizsganyelvből sikeres vizsga esetén a Vizsgaközpont nemzetközi bizonyítvány állít ki. A nemzetközi bizonyítvány kétnyelvű, a célnyelv mellett angolul (az angol esetében franciául) is tájékoztatást ad a vizsgaeredményről.
A nem akkreditált nyelvekből kiállított nemzetközi bizonyítványok külön vizsga letétele nélkül honosíthatóak. A honosítási eljárás kérelemre indul, melyet az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központhoz kell benyújtani postai úton, illetve személyesen az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán.
További részletes tudnivalók a honosítási eljárásról:
https://nyak.oh.gov.hu/doc/honositas/honositas_nyelv.asp
A honosítási kérelemhez csatolandó a nyelvvizsga-bizonyítvány hitelesített másolata, amelyet a Vizsgaközpont a vizsgázó kérésére díjmentesen biztosít.

Megtekintés

A vizsgázó  kiskorú vizsgázó esetén a vizsgázó és annak törvényes képviselője  minden írásban teljesített nyelvvizsga-feladatát, a feladatmegadással és az értékelési útmutatóval egyetemben, valamint a beszédkészség teljesítményének értékelését, ill. az Infotv. 15. § alapján a beszédkészség vizsgájának hangfelvételét előre egyeztetett időpontban megtekintheti, ill. meghallgathatja.
A megtekintési formanyomtatvány letölthető a www.ecl.hu honlapról.
A kérelmet a Megtekintési kérelem űrlapon a vizsgaeredmény közlésétől számított 15 napon belül a vizsgaközpont vezetőjéhez kell benyújtani e-mailben vagy levélben. Ugyanezen időtartamon belül sort kell keríteni a megtekintésre, ill. meghallgatásra.
A megtekintés kizárólag előre egyeztetett időpontban, Pécsett, a Vizsgaközpontban, szakmai konzultációval egybekötve történik. A konzultáció díja 2.000 Ft. A díjat nyugta ellenében a megtekintés napján a Vizsgaközpontban kell befizetni.
A megtekintéshez rendelkezésre álló idő 45 perc. A megtekintés során a vizsgázó saját megoldásairól kézzel írott másolatot készíthet. A meghallgatás során a vizsgázó szóbeli megnyilatkozásairól jegyzetet készíthet. A vizsgázó elektronikus módon (fénymásoló, telefon stb. segítségével) sem az írásbeli feladatról, sem a beszédkészség hangfelvételről nem készíthet másolatot.

Felülvizsgálat, újraértékelés

A vizsgaeredmények felülvizsgálatát a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 4. § (3), (3a) és (3b) pontja szabályozza. A vizsgázók az eredmények közlésétől számított 15 napon belül élhetnek felülvizsgálati kérelemmel. A felülvizsgálati kérelem benyújtható a dolgozat megtekintésétől függetlenül is.
A vizsgázó kétfajta felülvizsgálati kérelmet nyújthat be:
1. felülvizsgálati kérelemmel élhet jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számolási hibára történő hivatkozással. Ebben az esetben a felülvizsgálat ingyenes.
2. kérheti az írásban teljesített vizsgadolgozatainak és szóbeli teljesítményének harmadik értékelő által történő újraértékelését. Az újraértékelés díjköteles. Az újraértékelés díja készségenként 2.500.- Ft. A díjbefizetési igazolást a kérelemhez mellékelni kell. Annak hiányában az újraértékelést a Vizsgaközpont nem végzi el.
A felülvizsgálati és újraértékelési formanyomtatvány beszerezhető a vizsgahelyeken, illetve letölthető a www.ecl.hu honlapról.
A kérelmet a Felülvizsgálati/Újraértékelési kérelem űrlapon a vizsgaeredmény közlésétől számított 15 napon belül a Vizsgaközpont vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelmet e-mailben és levélben is meg kell küldeni. A felülvizsgálati és újraértékelési kérelem előterjesztési időpontjának a postára adás napját tekintjük.
A Vizsgaközpont vezetője a felülvizsgálati és újraértékelési kérelmekkel kapcsolatos részletes szakmai indokolást is tartalmazó döntését 15 napon belül hozza meg, és erről a vizsgázót levélben értesíti. Felülvizsgálati és újraértékelési kérelmek esetén a Vizsgaközpont a vizsgaeredményt módosíthatja. Az újraértékelési kérelem elbírálása alapján sikeresnek ítélt vizsga esetén a Vizsgaközpont visszafizeti a vizsgázónak az adott készségre vonatkozó újraértékelési díjat, valamint gondoskodik a nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításáról.
A vizsgázó a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott döntés közlésétől számított 15 napon belül a döntés ellen az Oktatási Hivatalhoz címzett, de a Vizsgaközponthoz benyújtandó panasszal élhet jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számolási hibára történő hivatkozással.

Megsemmisült vagy elveszett bizonyítványok pótlása

Megsemmisült vagy elveszett államilag elismert bizonyítvány helyett a vizsgázó kezdeményezésére az OH Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (OH NYAK) hatósági igazolást állít ki. Az eljárás során új nyelvvizsga-bizonyítvány nem kerül kiállításra.
További információ: https://nyak.oh.gov.hu/doc/elveszett.asp
Megsemmisült vagy elveszett ECL nemzetközi vizsgabizonyítvány esetén a Vizsgaközpont új nemzetközi bizonyítványt állít ki. Az új nemzetközi bizonyítvány kiállítási kérelmét a Vizsgaközpontba kell benyújtani, és csatolni kell hozzá az eljárási díj átutalásáról vagy befizetéséről szóló igazolást.
További információ: https://ecl.hu/bizonyitvany-masodlat-kerese/

Hibás bizonyítvány javítása

Amennyiben az államilag elismert bizonyítvány hibás adatot tartalmaz, a vizsgázó kérésére az OH NYAK a hiba jellegétől függően új bizonyítványt (pl. névelírás esetén a bizonyítvány kiállításától számított egy éven belül, nem- és névváltozás, születési név változása esetén) vagy hatósági igazolást (pl. második keresztnév hiánya, hibás születési hely, hibás születési idő esetén) állít ki.
Amennyiben a hiba jellege új bizonyítvány kiállítását teszi lehetővé, az új államilag elismert bizonyítvány kiállítási kérelmét az ECL Vizsgaközpontba kell benyújtani. A bizonyítvány kiállításának költségeit a tévesztő fél fizeti.
További információ: https://ecl.hu/hibas-bizonyitvany-csereje/
A hatósági igazolás iránti kérelmet közvetlenül az OH NYAK-nak kell benyújtani.
További információ: https://nyak.oh.gov.hu/doc/hibajavit.asp
Hibás adatot tartalmazó ECL nemzetközi vizsgabizonyítvány esetén a Vizsgaközpont új nemzetközi bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány kiállításának költségeit a tévesztő fél fizeti.
További információ: https://ecl.hu/hibas-bizonyitvany-csereje/

Archiválás

Az értékelt vizsgadolgozatok és a beszédkészség vizsgarész hangfelvételeinek tárolása, ill. archiválása a Vizsgaközpontban történik, időtartama 3 év.

Adatbiztonság

A Vizsgaközpont adatvédelmi tájékoztatója a Vizsgaközpont honlapján érhető el:
https://ecl.hu/wp-content/uploads/Adatvedelmitajekoztato2019.pdf
A vizsgázói adóazonosító jel az OH NYAK kérésére kerül rögzítésre, a sikeres regisztráció után a GDPR adatvédelmi elveinek megfelelően a Vizsgaközpont adatbázisából törlésre kerül.
Jelen vizsgaszabályzat visszavonásig érvényes.

Pécs, 2020. 02. 04.

– forrás: www.ecl.hu